Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)

Felirat közös ügyeinkben

IV. rész Bűnleső igyekezet Nincs tehát E. Fehér nivelláló buzgalmának semmi komoly alapja. Érzi maga is, de a szerep már kiköveteli a neki való alkalmakat. Ha egy nyelvtudós a Nyelvőrben le­számol a sumer-magyar rokonság teóriájával168, amelynek komoly képviselője a hazai nyelvtudományban nem is akad, E. Fehér ennek is megtisztelő figyelmet szentel, de nem azért, hogy az olvasót beavassa e szekta rejtelmeibe, hanem hogy a nemzet mér­tékké avatásának máskor, neves tudósok ellenében is hangoztatott bűnét a sumerológusok mániájával egy kalap alá vonja. Mert végül ide jut ki: „A sumer »ősök” problematikáját azért tartom figyelemre méltónak, mert rossz gondolkodási mechanizmusra figyelmeztet. Eszerint a haza érdekében bármit szabad, tényeket figyelembe nem venni, gondolatokat meghamisítani, a velük egyet nem értőket meg­rágalmazni hazaárulással és így tovább. ’169 (Kultufális jegyzetek. Népszabadság 1970. okt. 28.) S ha a jelen magyar sajtó nem képes annyi alkalommal szolgálni, amennyire E. Fehérnek szüksége volna, a múlt, az ugyebár kimeríthetetlen. így eshet meg az a képtelenség, hogy E. Fehér a harmincas évek egyik folyóiratából, az ApolldoóX kiidéz egy olyan mondatot, amely a magyar szupremácia szellemét tükrözi. (Magyarok Kelet-Európábán. Elet és Irodalom. 1969. nov. 15.) S ezután hosszan fejtegeti, mi­lyen riasztó ez a gondolat. Később mégis megkísérti a lelkiismeret: miért kell fel­idézni ezt a régi badarságot? És felel: „Azért, mert a tegnapi gondolati kisiklásnak mintha lenne mai folytatása is. Az érzelmekben...” Igaz, megszorításokkal él, de élhet, a súlyos vádat már leírta, s akinek szüksége van erre, hivatkozhat rá Bukarest­ben, Kassán, Kolozsvárott, akárhol. Ez az, amit feljelentésnek érez az ember. A diszkrimináció hívei pedig jogalapnak: lám, a magyarokban még virulens az úrnép- ábránd, muszáj kordában tartani őket. Különben szolgál ez a konstruktivitásra törekvő cikk még más érvekkel is. Azt is hírül adja például, hogy nálunk sokan nem veszik tudomásul a térség valóságos etni­kai képét, és vérmes elképzeléseket alapoznak arra, hogy Pozsony magyar város. 168 Papp László: A sumér - magyar kérdés. Magyar nyelvőr, 1970. 3. szám. 280-291. o. 169 E. Fehér Pál: Kulturális jegyzetek. Népszabadság 1970. október 28. 7. o. 105

Next

/
Thumbnails
Contents