Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)
Felirat közös ügyeinkben
ság ellen tüntettek. Példát ad tehát arra, hogy milyen a nem gyámkodó, az elvszerű hídépítés. Ennek nyomatékául néhány periferikus szlovákiai és romániai tünetet Népszabadság-üggyé duzzasztva azt a látszatot kelti, hogy a szocialista örökség felhígítása, feltöltése kispolgári írókkal valóságos veszély, és neki kell azt is innen, Pestről megmagyaráznia, hogy a népek összefogását Kós Károly, Kuncz Aladár más alapról szorgalmazta, mint a kommunisták. Egybemosott nacionalizmusok Mielőtt emez instruktori ambíció mélyére néznénk, röviden el kell mondani: nem igaz, hogy Dobos Földönfutók című regényének minden hibáját elnézte a kritika. Az Irodalmi Szemléotn többen is bírálták, s nálunk a Valóságban éppen én elemeztem a gyengeségeit.164 (1969. 1.) Nem igaz, hogy Mécs László Ady-élményét olyan sokra becsülik Szlovákiában, hogy ez a marxisták, a sarlósok elhatározó Ady-élményét degradálná. Nem igaz továbbá, hogy abban a nacionalista hullámban, amely 1968 táján Szlovákiában lefutott, a „múlt századi” magyarok s a „felhecceit” szlovák diákok, a Matica szervei és emberei nivellálható módon vettek részt. Az előbbiek húsz éve halmozódó bajaikat igyekeztek orvosolni, az utóbbiak az uralkodó nemzet pozícióit akarták erősíteni. Ezt a keserű igazságot megírni a Népszabadságban talán nem lenne bölcs dolog, de hallgatni lehetne róla. E. Fehér azonban sokakkal áll hadban, s bizonyára érzi a cikkei által kihívott ingerültséget, igyekszik hát azt a benyomást kelteni, hogy a felfújt tévedéseket a Népszabadságnak muszáj korrigálnia. S mert Illyés is nem sokkal ezelőtt ejtett - nevét nem említve, de félre nem érthetően róla — ingerült szavakat, visszavág tehát Illyésnek is, amikor „a romantikus nemzetpusztulást előlegező víziókat” s a „nemzeti, aki jogot véd, nacionalista, aki jogot sért” tételét emlegeti. Az előbb áttekintett példák jellegzetességei között arra, hogy E. Fehér önkényesen túlozza el a periferikus kérdések jelentőségét, többször is rámutattam. Arról azonban, hogy a szemben álló felek nacionalizmusát felelőtlenül nivellálja, külön is 164 Kiss Ferenc: Két könyv a szlovákiai magyar kisebbségről. Valóság, 1969. 1. szám 106-110. o. 102
