Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)

Visszavonulási kísérlet a kultúra bástyái mögé

mielőtt a sorsomról — sorsunkról — döntenétek”.79 A Kállainak írt kérelem utóiratában a következőket javasolta: „Véleményem szerint van megoldás, még jó megoldás is, csak hallgassatok egy kicsit az írókra is. Én kész vagyok, de azt hiszem, a többi népiek is - valószínűleg mások is -, az irodalmi élet »normalizálására« és. az ehhez szükséges engedelmes állampolgári magatartásra, ne kívánjatok most egyebet, és az idő - úgy hiszem — a feltételezett kormányzati bölcsességgel együtt majd elvégzi a többit.” Veres Péter tehát arra tett ígéretet, hogy a népi írók, a mozgalom betartja a játékszabályokat, de hűségesküt nem tesz.

Kádárhoz írott levelében Veres Péter hosszasan sorolta saját sorsának keserveit, meghurcoltatásait. Az egész közéleti működésének szép esszenciája az a mondat melyben felidézte írószövetségi elnöki működése során Andics Erzsébetnek elmondott gondolatát, mely az irodalom és a politika viszonyáról szólt: „Amikor az irodalmi életben először jelentkeztek az ellenzéki erők, elmondtam Andics Erzsébetnek is [...], de az illető íróknak is, hogy óvakodjanak a presztízsharcba való gabalyodástól, mert az nagyon veszedelmes dolog. A politikai hatalom, legyen az akár a leggyengébb is, és álljon bár a Munkás előtt is, de amíg birtokon belül van, nem hátrálhat meg semmilyen társadalmi testület előtt, még ha azok akármilyen híres-neves írókból, művészekből állanának is, de viszont a harcba szálló írók vitorláját meg mind erősebben fújja-dagasztja a feléledő közvélemény-szél, tehát a fejlemények csak rosz- szabbodhatnak.” Nemcsak Veres kompromisszumkereső felfogásának tartalmát jelzi ez a mondat, hanem azt a jelképes figyelmeztetést is, melyet Kádár számára fogalmaz meg. Elismeri, hogy Kádár nem hátrálhat meg, de azt is jelzi, hogy engedményeket tennie érdemes, a szelepet valahol meg kell nyitnia. Veres álláspontja egyértelmű; ez a szelep a népi íróknak, mozgalomnak tett engedmény lenne.

Javasolta Kádárnak, hogy „térjenek vissza az írók a munkájukhoz és abban mérettessenek meg még forradalmár és szocialista mivoltukban is. Nem azt mondom,

79 Veres Péter levele Kállai Gyulának és Kádár Jánosnak, 1957. január 29. MÓL 288. f. 11/19. ö. e. Közli Zárt, bizalmas, számozott. Tájékoztatáspolitika és cenzúra, 1956- 1963. Dokumentumok. Szerk. Cseh Gergő Bendegúz - Kalmár Melinda - Pór Edit. Budapest, 1999, Osiris, 32.

89