Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
Visszavonulási kísérlet a kultúra bástyái mögé
telműek, pesszimista hangot ütnek meg, s támadó írások egész sorát szedték össze. [...] Úgy látom, ha ezek az írók most sajtót kapnak, mielőtt még felszámolták volna hibás nézeteiket, az országban lévő ellenforradalmi erők, mivel a lap kétértelmű, pesszimista - akár akarják, akár nem a szerkesztők fel fogják használni ellenünk. Figyelembe kell venni, hogy az ellenforradalom előkészítésében az írók vállalták a legnagyobb szerepet.”74 Mindenképpen érdemes felfigyelni arra a megfogalmazásra, mely szerint az írók már nemcsak a felkelésben, hanem annak előkészítésében is meghatározó szerepet játszottak, azaz büntetőjogilag is felelősségre vonhatók. A titkársági döntéshez vélhetőleg hozzájárult egy abban az időben szokatlanul ironikus incidens is. A Népszabadság 1957. április 2-ai számában ugyanis megjelent a Kortárs című folyóirat megjelenését beharangozó híradás, melyben a lap írásai között - mások mellett - Veres Péter „Biztató távlatok felé” című publicisztikáját, Darvas József „Hintáslegény” című novelláját és Tamási Lajos „Én vétkem” című költemé-. nyének közlését is ígéri. A szerkesztők nem vették észre, hogy az alkotások sokat mondó címei a szerzők akkori közéleti magatartására utalnak. Másnap természetesen cáfolatot közölt az MTI, melyben provokatív áprilisi tréfának minősítette az esetet. A budapesti szóbeszéd Karinthy Ferencnek tulajdonította a pajkos tréfát, mely a közlemény intellektuális iróniájából, valamint a megjelentetés gyakorlatias megvalósításából75 következtethetően nagy valószínűséggel igaz is lehetett. Megkezdődött tehát a kulturális élet szigorú pártellenőrzés alá vonása. Az MSZMP KB ideológiai és kulturális titkára 1957 februárjától 1959 decemberéig Kállai Gyula volt, az irodalom ügyeivel a pártközpontban a Tudományos és Kulturális Osztályon foglalkoztak, melynek élén Orbán László állt. 1957 márciusában került Kállai Gyula a Művelődésügyi Minisztérium élére, és 1958 januárjáig, államminiszterré való kinevezéséig látta el feladatát. Aczél György 1957 tavaszától foglalkozott 74 MSZMP Titkárság 1957. április 19-ei ülés jegyzőkönyve, 27. MÓL 288. f. 7/5 ö. e. 75 Az MTI a közleményt leadó személyről megírta, hogy magát az Élet és Irodalom telefonszámán s annak hivatalos megjelölésével hitelesítette. Karinthy Ferenc az írószövetség titkára volt egy időben, így ismerte a távirati iroda közlési mechanizmusát. 83
