Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
Visszavonulási kísérlet a kultúra bástyái mögé
Tamásit 1957. július 3-án tanúkihallgatásra idézték be a Gyorskocsi utcába, s ottani kihallgatási jegyzőkönyvében fogalmazta meg a nyilatkozat készítésének indítékát: „Szándéka szerint ez nem politikai irat, hanem eszmei és erkölcsi megnyilatkozás. [...] A maga idejében érdeme volt ennek az iratnak, hogy a szenvedélyek zűrzavarában fölemelt egy erkölcsi hangot, s érdeme volt főleg az, hogy a szocializmus mellett, történelmi időben, hitvallást tett. Mai szemmel tekintve is ez a fő érdeme a »Gond és hitvallásnak«, míg más részeit a fejlődő események mindig másképpen fogalmazhatják át.”59 A január eleji írószövetségi elnökségi üléseken már nem merült fel a nyilatkozat kérdése, praktikus feladatokról tárgyaltak. Tamási kihallgatása során említést tett arról is, hogy január elején ismét jártak a belügyminiszternél az irodalmi munka újraindítása érdekében. Az akkori küldöttségben is többségében népi írók voltak, Tamási mellett Illyés Gyula, Veres Péter, Ber- náth Aurél, Erdei Sándor, Benjamin László. Fő témájuk az irodalmi folyóiratok újraindítása volt, úgy vélték, hogy a lapokból kimaradnának a politikai jellegű írások, s így a Kádár-kormány számára is elfogadható volna megjelenésük. Erősítette ebbéli hitüket a január 5-én nyilvánosságra került kormánynyilatkozat azon kitétele, mely szerint „...a tudományos és művészeti életben helyet kell kapnia minden haladó irányzatnak és felfogásnak, amely segíti nemzeti kultúránk fejlődését. Szabadságot és támogatást biztosít politikai pártállásra való tekintet nélkül minden tudósnak, írónak és művésznek, kivéve a szabadság és a szocializmus ellenségeit.”60 Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága 1957. január 14-ei ülésén tárgyalta a sajtó helyzetét, s hosszas vita után a Magyar Újságírók Szövetségének ideiglenes felfüggesztéséről döntött, egyben Siklósi Norbert személyében kormánybiztos kinevezéséről határozott. A kormány január 18-ai ülésén döntött a MÜOSZ és az író- szövetség felfüggesztéséről, mivel azok „...nyíltan szembehelyezkedtek a konszolidációs törekvésekkel, a Magyar Népköztársaság érdekeivel ellentétes tevékenységet 59 Tamási Áron: Szellemi őrség. Esszék, cikkek, útirajzok, 1936-1965. Budapest, 2001, Palatínus, 609. 60 Népszabadság, 1957. január 5. 74
