Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)

Visszavonulási kísérlet a kultúra bástyái mögé

fejtettek ki”.61 Kádár János az Ideiglenes Intézőbizottság január 29-ei ülésén már egyenesen úgy fogalmazott, hogy „támadott a reakció az Újságíró Szövetségben és az írószövetségben”.62 Később az országgyűlés májusi ülésszakán még élesebben ítélte el az írókat, a kormány elleni ellenállás szervezésével vádolta őket.

Püski Sándor közben gőzerővel szervezte az irodalmi szövetkezetét. Nem akarta sok helyre szétküldeni a felhívást, mert az alakulás bejelentése előtt nem szándékozott nagy port felverni. Ennek ellenére január elejére 748 jegyzési kérelem érkezett vissza hozzá, 760 üzletrészt jegyezve, így biztosnak látszott a szervezet gazdasági alapja. A Petőfi Párt 1957. január 7-ei nyilatkozatában a párt működését felfüggesztette, mert nem látta értelmét a Hazafias Népfrontban való részvételnek. A párt József nádor tér 12. szám alatti központi irodájának három helyiségéből egyet megtartottak a párt adminisztratív ügyeinek intézésére. Alkalmazóinak Szín Magda gépírónő volt, aki 1947 óta töltötte be ezt az állást. „A többi helyiségeit viszont a párthoz közelálló népi írók kezdeményezése alapján alakuló »Magyar írás« Szövetkezetnek bérbe adja” — írták a Farkas Ferenc, Zsigmond Gyula, Sebestyén László és Püski Sándor által aláírt jegyzőkönyvben.

A Magyar írás Irodalmi és Művelődési Szövetkezetnek tehát volt székhelye, tagjai, megvolt alaptőkéjének a tagrészek jegyzése által az indulópénze, azaz már csak a formális megalakulást kellett lebonyolítani. Egy üzletrész értékét 200 forintban határozták meg az alapítók, melynek felét kellett az alapításkor befizetni, anyagilag tehát biztonságban volt a szövetkezet. Érdemes felidézni néhány érdekességet az üzletrészjegyzők listájáról. Dr. Mentényi Miklósné, gépírónő például 7 üzletrész jegyzését vállalta, Veres Péter 4 üzletrészt jelölt meg, a többség általában egy üzletrészre tartott igényt. Aláírta a jegyzési ívet többek között Szakács Miklós színész, Sándor Judit operaénekesnő, Szabó Miklós operaénekes, Szentpál Mónika színész, Gáborjáni Klára színész, Bernáth Aurél író, Haraszthy Elemér újságíró, Képessy József színészrendező, Göncz Árpád, dr. Gyökössy Endre lelkipásztor, Szécsi Ferenc rendező és

61 Népszabadság, 1957. január 18.; január 20.

62 A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületéinek jegyzőkönyvei. Szerk. Némethné Vágyi Karola - Urbán Károly. Budapest, 1993, Intera Rt., II. kötet, 66.

75