Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)

Stratégiai átalakulás a nemzeti ellenállás kereteiben

mokos által Köpeczinek írt válaszban felvetette, hogy az általuk elképzelt közéleti időszerűség nem tudná elviselni a havi folyóirat hosszú átfutási idejét, ezért ragasz­kodnak a kétheti megjelenéshez. Köpeczi csak márciusban küldte meg válaszát a január eleji levélre, melyben meg­ismételte, hogy kéthetente megjelenő lapra nincs technikai lehetőség, s értelmét, szükségét sem látja egy ilyen közéleti orgánumnak. Ekkor Illyés Gyula már második hónapja kórházban feküdt. Csoóriék az elutasító választ már nem közölték vele. Élete nagy terve, hogy a Magyar Csillag, a Válasz után újra lehessen egy nemzeti lapja a népi íróknak nem valósulhatott meg földi léte idején. Élete utolsó napjaiban letörtségét csak egy esemény tudta megtörni. Éelesége ér­tesítette Für Lajost, majd Márton Jánost, hogy a Bethlen Alapítvány ügyében pró­báljanak valami előrelépést tenni, mert úgy érezte, hogy az még lelkesítené Illyést. Felesége, Flóra asszony, április 11-én Pozsgay Imrét is felhívta telefonon, hogy se­gítsen az alapítvány ügyében, mert Illyés állandóan az iránt érdeklődik. Pozsgay ígéretet tett, hogy utánanéz. Két nappal elhunyta előtt Aczél is meglátogatta. Szíve 1983. április 15-én megszűnt dobogni. Illyés halálával a nemzetieket jóté­konyan védő szellemi ernyő eltűnt. Az 1983-as év a búcsúzással telt, s persze az is kérdéses volt, ki veszi át Illyés után a nemzeti csoport szellemi irányítói szerepét. A búcsúztatások egyikében Pálfy G. István, Czine Mihály veje félreérthetetlenné tette, hogy Illyés szellemi végakarata mit tartalmazott. Az Illyést búcsúztató Tiszatáj számában ezt írta: „Legutóbb már szorongva mentünk hozzá. Épp a folyóirat ügyében. Szabad-e a nyolcvanadik szüle­tésnapon túl is tőle várni az erőt és az erélyt? Hol van a magunk ereje és biztonsága? O azonban eloszlatta a kételyeinket. »Amíg én élek...« - kezdte, és máris Veres Péterre, Németh Lászlóra kanyarodott a gondolata; a szándékra, hogy élete végéig azt a közös ügyet képviselje, mely mindhármójuknak a szívét nyomta. Nem engedi, hogy bárki félremagyarázza és bepiszkítsa őket. Azt is elmondta, kit tekint utódjának az ötvenesek közül. Ki a jelentős költő, zseniális publicista és egyben a legbecsülete­330

Next

/
Thumbnails
Contents