Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)

Stratégiai átalakulás a nemzeti ellenállás kereteiben

sebb ember. Mintha hagyatkozott volna, és hozzátette: mondjuk mindenütt és mindenkinek, ez az ő véleménye. Csoóriról beszélt.”334

Nem volt egy percig sem kétséges, hogy Csoóri Sándornak kell átvennie Illyés szerepét, tovább vinnie azt a folyamatot, mely elindult az intézményesülés útján. Az 1983-as esztendőben azonban más okok miatt is fekete fellegek tornyosultak a nemzetiek feje felett.

1983 nyarán Márton János, mint a Bethlen Alapítvány megbízott elnöke, látva, hogy az Alapítvány ügye nem mozdul el a holtpontról, beadott egy egyesület alapítására vonatkozó tervezetet, bizakodva abban, hogy egy ilyen szervezeti formát köny- nyebben engedélyeznek. A nyár végén erre is elutasító válasz érkezett.

A romániai magyarság nehéz sorsa mellett a többi környező országban is számtalan nehézséggel kellett szembenéznie a magyar kisebbségnek. Csehszlovákiában Duray Miklós a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának elnöke ellen kezdődött rendőrségi vizsgálat 1982. június 3-án. A kisebbségi ügyekben készült jelentések és statisztikák terjesztése miatt 1982. november 10-én előzetes letartóztatásba helyezték és 1983. január 31-én Pozsonyban bíróság elé állították a köztársaság fölforgatására irányuló tevékenység vádjával. A tárgyaláson részt vett Mészöly Miklós és Cseres Tibor társaságában Csurka István is.

Miközben a per zajlott, a nemzetiek összeállítottak egy tiltakozó levelet, melyet február 7-ei keltezéssel megküldték Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács akkori elnökének. A levelet háromszázötvenen írták alá. Megfogalmazója Kiss Ferenc, Für Lajos és Kiss Gy. Csaba voltak, a tíz kezdeményező pedig, akik a levél köröztetését is végezték, Csoóri Sándor, Für Lajos, Kiss Ferenc, Kiss Gy. Csaba, Perjés Géza, Benda Gyula, Mészöly Miklós, Hamburger Mihály, Kis János és Donáth Ferenc. Nem tudni, hogy ennek a levélnek vagy a nemzetközi tiltakozóakciónak a hatására, de a pert félbeszakították, s Durayt februárban szabadon engedték. Az aláírók igen magas száma, a társadalom legkülönbözőbb területéről érkező tiltakozás bizonyította azt, hogy intézményes keretek nélkül is hatékony és eredményes szervezést tud vé334 Pálfy G. István: Kapitány! Vezényszót! Merre ezután? Tiszatáj, 1983/6, 10.

331