Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)

Stratégiai átalakulás a nemzeti ellenállás kereteiben

kívánják megnevezni, de már látható, hogy feleannyi munkatárssal dolgoznának, mint amennyien az Elet és Irodalmat szerkesztik. Sorsdöntő pillanat volt ez is a nemzeti demokraták életében, hiszen az írószövetségi siker után, a Politikai Bizottság közéleti elismerést jelentő határozatát követően már két intézményesített kérelmük is a minisztériumnál volt. A Bethlen Alapítványé és az 1949 óta elsőnek megjelentetendő lap, amelyet nem az állam alapított, nem az állam szervezte meg létrejöttét, s civilek, ráadásul nemzetiek tartanák kezükben a lap karakterét.

Kiss Ferenc a félreértések és félremagyarázások elkerülése érdekében a hivatalos beadványhoz mellékelt egy kísérőlevelet is, melyben kizárta, hogy esetleg tovább hitegethessék őket egy már meglevő lap későbbi esetleges átvételével. Minden kétséget kizárva szerették volna a lap alapítói bejelenteni igényűket egy újonnan alapított, saját maguk által szerkesztett folyóiratra: „.. .mi is úgy látjuk, hogy a mainál kevesebb folyóirat is elég volna, ha jobban dolgoznának, de nem nevezhetjük meg azt, amelyiket átalakításra szánhatnánk. Ez a döntés túlesik illetékességünk körén, továbbá azért sem, mert nem egyik vagy másik fölújítása a célunk, hanem egy új fórum életre hívása. Ez úgy is lehetséges volna, ha néhány létező folyóirat költségeinek bizonyos hányadát erre a célra átcsoportosítanék.”332

1982 karácsonyán Illyés Gyulánál gyülekeztek a nemzetiek. Szóba került természetesen az alapítvány ügye is, hiszen a Hitel kérdésében már úgy látszott, rendben folynak a dolgok. A jelenlevők úgy döntöttek, hogy amint a Hitel esetében, az alapítványt is létrehozzák annak ellenére, hogy hivatalos választ még nem kaptak az engedélyezéséről. Jelképesen kuratóriumot választottak Kiss Ferenc, Kosa Ferenc, Veker- di László és Márton János személyében, akit felkértek a kuratórium elnöki tisztére. Az alapítók, Illyés Gyula, Csoóri Sándor, Németh Lászlóné, Kodály Zoltánná letétbe helyezték a 100 ezer Ft alaptőkét. Aláírták a majdan benyújtásra kerülő nyilatkozatot:

„Bethlen Gábor születésének négyszázadik évfordulóját 1980-ban ünnepeltük. Ez az alkalom tudatosította ismét példájának időszerűségét. Bethlen Gábor - mint ismeretes - a három részre szakadt Magyarország érdekeinek erős várává építette Er332 Uo.

328