Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
Intézményesülő nemzeti ellenállás
adminisztratív elemek is, amiket meg kell lépnünk”.327 Horváth István belügyminiszter megerősítette Kornidesz álláspontját, s kemény adminisztratív fellépést sürgetett. A kettős publikálás tilalmával kapcsolatban sajtótörvény bevezetését javasolta, melynek értelmében törvényes eszközökkel lehetett volna a szamizdatkiadványokat elkobozni. A napirend vitájában Gáspár Sándor is határozott fellépést tartott szükségesnek, akár útlevélbevonást, például Csoóri esetében. Aczél viszont továbbra is a meggyőzés és a politikai eszközök alkalmazását látta a helyes útnak. „Azt hiszem, hogy sem az Orsi [sic], sem a Csőri [sic] Nyugaton publikált műveiben nincs semmi olyan, amiben adott esetben a visszaszerzés reményével ne lehetne vitázni és ne kellene vitázni.” Aczél óvatosabb volt, ismerte annyira az írótársadalmat, hogy tudja, egy esetleges kemény fellépés bármely oldalon inkább összetereli az írókat a hatalom ellen, semmint megfélemlítené őket. Kádár a vita összefoglalójában javasolta, hogy átdolgozásra adják vissza az előterjesztést, mert nem tartalmaz konkrétumokat, s nem határozza meg egyértelműen, hogy milyen csoportok ellen és milyen mértékben kell az adminisztratív eszközökkel fellépni. „Mutassák meg, az istenit, így hívják, ennyien vannak, azt a csoportot úgy hívják, annyian vannak, a harmadikat így hívják, ennyien vannak. [...] S most jönnek a letartóztatások. Hát elvtársak, ez egy vívmány szerintem 56 után, a Politikai Bizottság soha nem fogja azt mondani, hogy ezt vagy azt tartóztassák le - ennek a rendszernek befejeződött, ez a szocialista törvényességgel nem áll arányban.”328 Kádár félelme attól, hogy az általa bevezetett gyakorlat az adminisztratív intézkedések esetén ugyanolyan elbírálást fog kapni, mint Rákosi gyakorlata, egyértelmű. Ugyanakkor azt is sugalmazta a PB tagjainak, hogy véget kell vetni az elnéző, beszélgetős időszaknak, s ha kell, akkor keményen le kell csapni az illegális folyamatokra. Mivel a PB nagyobb része a felelősségre vonás mellett szólalt fel, ezért Kádár - időhúzás céljából is - elhalasztotta a döntést, s átdolgozásra visszaadták Kornideszéknek. 327 MSZMP PB 1982. március 2-ai ülés jegyzőkönyve. MÓL 288. f. 5/848 ö. e. 328 Uo. 323
