Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
Intézményesülő nemzeti ellenállás
lások várhatók.324 Az év során már sok értekezleten felmerült a PB 1980-as ellenzéki határozatával létrehozott publikációs lista kérdése, mely szerint azok a szerzők, akik a nem hivatalos, szamizdat lapokban megjelentetik írásaikat, azok korlátozottan, azaz csak ellenőrzés után kaphatnak megszólalási lehetőséget a folyóiratokban. Ilyen lista azonban nem került nyilvánosságra, csak az irodalmi lapok főszerkesztői értekezletén sorolt fel egy névsort Tóth Dezső kulturális miniszterhelyettes. A főszerkesztők bizonytalanságban éltek, vajon az általuk még elfogadható írások nem kerül- nek-e a cenzúra látókörébe, ezért a félelmek sokszor értékes írások kimaradását is okozták. Nem kétséges, hogy a szerzők körében ez jogos felháborodást eredményezett. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a Tóth által felsorolt nevek között a nemzeti írók közül senki sem szerepelt 1981 tavaszán. A közgyűlésre történő felkészülés során a résztvevők megosztására, nézeteik kita- pogatására kiscsoportos és négyszemközti beszélgetések folytatásáról döntöttek, de végeredményben nem igazán látták előre, hogy mire kell felkészülniük a közgyűlésen. A Dobozy Imre által előterjesztett beszámoló tézisei is a szokásos közhelyeket tartalmazták, a valós konfliktusokról nem szóltak. A nemzeti csoport készült a közgyűlésre, mondandójuk és javaslatuk is volt bőségesen. Elsősorban a tisztújítás során kívántak határozottabban fellépni, az írószövetség hagyományos kiválasztási rendszerét és hiteltelenné vált vezetését tervezték megváltoztatni. A hatalomnak az volt az alapállása, hogy morogni, beszélni, írni nyugodtan lehet, ám a szabályzatokhoz és a választások rendjéhez nem szabad hozzányúlni. Csoóriék pedig pontosan ezen a két területen javasoltak változtatást. Az alapszabálytervezethez Czakó Gábor, Mészöly Miklós és mások egy sor módosító indítványt fűztek, szélesítendő az irodalmi csoportok és irányzatok mozgásterét, javítandó az írószövetség érdekvédelmi tevékenységét. A választással kapcsolatban pedig azt javasolták, hogy osszák szét előre a hivatalos jelöltek listáját, hogy legyen idő felkészülni a procedúrára. Ez nemcsak merőben szokatlan fellépés volt, de egyben felrúgta a hagyományos mederben folyó értekezlet langyos menetét is. Dobozy Imre annyira 324 MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottság 1981. november 17-ei ülés jegyzőkönyve, 11. MOL M-KS 288-41/376. ő. e. 319
