Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)

Válaszúton - a nyílt ellenállás korlátái

1979. október 24-én a cseh hatóságok többévi börtönbüntetésre ítélték a Charta 77 ismert vezetőit. Az ezzel kapcsolatosan megszerveződött magyarországi akcióban összesen három nyilatkozat született.307 Az október 25-ére dátumozott, s személyesen Kádár Jánoshoz, az MSZMP KB első titkárához, az Elnöki Tanács tagjához intézett nyílt levelet, amely három bekezdést tartalmazott, a nemzetiek közül aláírta Benda Gyula, Sánta Ferenc, Sára Sándor, Kiss Benedek, Kodolányi Gyula. A 127 aláíró aggodalmának adott hangot, amiért „embereket meggyőződésük, véleményük kinyilvánításáért börtönöznek be”, s kérték Kádárt, hogy az emberi jogok és a demokrácia védelmében „tekintélyét latba vetve lépjen fel az első fokon elítéltek felmentése és szabadon bocsátása érdekében”.308 A másik nyilatkozatot Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének küldték el október 29-én. A szöveg gyakorlatilag egyetlen mondat, s csak annyit tartalmazott, hogy az aláírók tiltakoznak az ítéletek ellen, s követelik az elítéltek szabadon bocsájtását. Ezt a petíciót 187-en írták alá, köztük Tornai József, Bakos István, Kodolányi Gyula és Csoóri Sándor.

Készült azonban egy harmadik nyilatkozat is, melyet Bence György, Kis János és Kenedi János szerkesztett, s mely nem is nyilatkozat volt, hanem nyílt levél. Tartalma is elütött a két dokumentumtól, inkább politikai programnyilatkozat volt, melyben azt a megállapítást is megfogalmazták, hogy „Kelet-Európábán csak a térség népeinek összefogásából születhetik demokrácia”, illetve annak deklarálása, hogy Magyarországon növekszik azok száma „akik elégedetlenek az egyre csekélyebb eredményekkel”, és „nem hajlandók lemondani a demokrácia reményéről”.309 A nyílt levelet a Párizsban megjelenő Le Monde című napilapban megjelentették Bencéék.

307 Az akciókat a születő demokratikus ellenzék tagjai kezdeményezték. Zsillé Zoltán, Földvári Tamás és Göndör György szervezésében értelmiségiek petíciót küldtek Kádár Jánosnak; Bence György, Kenedi János és Kis János a párizsi Le Monde-ban nyílt levelet intézett a Charta 77 aláíróihoz; Dalos György, Dalos Rimma és Radnóti Sándor pedig Losonczi Pálhoz, az Elnöki Tanács elnökéhez fordultak tiltakozó beadványukkal, amit szintén számos értelmiségi írt alá. Csizmadia Ervin: A magyar demokratikus ellenzék (1968-1988). Budapest, 1995, T-Twins, I. kötet, 82-88.

308 Nyilatkozat. Párizs, 1979, 135. (Magyar Füzetek, 5.)

309 Nyílt levél a Charta 77 aláíróihoz. Párizs, 1979, 137. (Magyar Füzetek, 5.)

298