Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)

Válaszúton - a nyílt ellenállás korlátái

Ez a fellépés már túlmutatott a Charta-nyilatkozatok minőségén. Egyrészt nemzetközi fórumokra vitt egy belső magyar ügyet, másrészt a környező országok demokratikus összefogásának meghirdetésével itthonról avatkozott be a környező szocialista országok belső problémáiba. Mindkettő vörös posztó volt Kádárék szemében. A Charta-nyilatkozatokat összekötötték a francia napilapban megjelent nyílt levéllel, s kemény hatósági fellépést gyakoroltak az aláírókkal szemben. Sokakat elbocsátottak állásukból, mások disszidáltak vagy belső emigrációba szorultak. A politikai vezetés egyéni, illetve csoportos elbeszélgetéseket szervezett az összesen 254 aláíróval azzal a céllal, hogy vonják vissza aláírásukat, vagy pedig határolják el magukat az aláírás kezdeményezőitől.

Az adminisztratív lépések mellett a politikai felelősségre vonás sem maradhatott el. A feszült nemzetközi helyzetben különösen ideges volt az itthoni a politikai légkör. Kádár János az MSZMP KB november 1-jei ülésén az általános nemzetközi s hazai politikai helyzet értékelése során minden addiginál határozottabb hangot ütött meg a rendszer iránt másképpen gondolkodók megítélésében.

Ismertette a KB tagjaival az aláírási akció részleteit, s az államvédelem hatékony munkáját jelzi, hogy arról egészen pontos információkat mondott el. Először hangzott el ezen a KB-ülésen Kádár szájából az ellenzék kifejezés. Ellenséget és ellenzéket különböztetett meg. Ellenségnek azokat nevezte, akik kiviszik az országból a belső ügyeket, azaz kapcsolatot akarnak kialakítani nemzetközi szervezetekkel, ellenzéknek azokat, akik itthon gyűjtenek aláírásokat, és petíciókat nyújtanak be hozzá vagy az Elnöki Tanácshoz. Számukat csekélynek minősítette, de jelezte, hogy „most virgoncabban ficánkolnak”.310

Bejelentette - bár jelezte, hogy indokolt volna -, hogy semmilyen adminisztratív lépést nem tesznek, nem ezt a módszert követik. Az adminisztratív lépésen a rendőrhatósági fellépést értette, amit elvetett, mert „ingyen reklámot mi nem csinálunk senkinek sem”.

310 A XII. kongresszussal kapcsolatos előkészítő feladatok. Kádár János előterjesztése. MSZMP KB 1979. november 1-jei ülés jegyzőkönyve, 56-61. MÓL 288. f. 4/165- 166. ö. e.

299