Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)

Egy miniszter a helyén marad

wer elnök, mind pedig Dulles külügyminiszter utaltak, amikor kijelentették, hogy csak egy világháború kockázatának vállalása lehet az a biztos eszköz, amelynek révén el lehet kerülni egy új világháború kirobbanását. Anélkül, hogy bármiféle tanácsot is kívánnánk adni, nem kerülhetjük el, hogy felhívjuk az elnök figyelmét arra a lehetőségre, hogy a várható súlyos következmények figyelembevételével közvetítőként módjában állna egyfelől rábírni a nyugati hatalmakat fegyverszünet elfogadására és az egyiptomi intervenció befejezésére, másfelől pedig felszólítani a Szovjetuniót, hogy sürgősen vonja vissza csapatait Magyarországról. Tisztában vagyunk azzal, hogy ennek a két lépésnek a párhuzamos megtétele legalább olyan erkölcsi jelentőséggel bír, mint amilyen gyakorlati nehézségeket jelent ezek kivitelezése, [...egy 8 soros mondat hiányzik a szövegből20...] Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy tovább érveljünk ezen javaslatok mellett, de erősen hangsúlyozzuk, hogy ebben a pillanatban egész Kelet-Európa és az egész világ sorsa az Elnök cselekedeteitől függ. Az elkövetkezendő néhány kritikus nap során eldől majd, hogy a béke és felszabadulás útjára lépünk, vagy pedig az agresszió étvágyát fogjuk növelni, és egy biztos világkatasztrófa felé haladunk.”

A szövegből kitetszik, hogy Bibó ekkor még nem tudott a Kádár-kormány megalakulásáról, sem arról, hogy a szovjet intervenció nem pusztán a Szovjetunió elhatározásából, hanem magyar kérelemre történt. Felfogása szerint Magyarország szovjetek általi megtámadása a szuezi válság következménye volt, s a két esemény együttes megoldását szorgalmazta. Az is egyértelműen kiderül a szövegből, hogy Bibó tisztában volt Magyarország geopolitikai helyzetével, s nem katonai, hanem pusztán diplomáciai megoldást sürgetett. Bibó István feljegyzése, melyet a nagykövetség telex útján továbbított az amerikai külügyminisztériumhoz, nem érte el azt a hatást, melyet remélt. Elsősorban azért, mert az amerikaiak saját szövetségeseikkel, Nagy- Britanniával és Franciaországgal sem tudtak megegyezésre jutni, így egységes nagyhatalmi fellépést remélni sem lehetett. Bibó erről azonban nem tudhatott. Figyelmet érdemel azonban két elem: az egyik, hogy hangsúlyozottan a Petőfi Párt képviseletében fellépő államminiszterként fogalmazta meg felhívását az elnökhöz, a másik,

20 A hiányzó sorokat vélhetőleg nem tudták rögzíteni a légköri zavarok miatt.

27