Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)

Az első politikai fellépés a magyar kisebbségek ügye

Az 1970-es évek második felére a magyar kisebbségek sorsa került a figyelem középpontjába. A környező országokban élő magyarok életfeltételei, kulturális hagyományaik megőrzése, létbiztonságuk súlyos veszélybe került. A magyar kormány egyeztetései, kezdeményezései kudarcba fulladtak. Különösen Romániában volt megrendítő a helyzet. Folyamatosan csökkentették a magyar nyelvű osztályok és tanárok számát az iskolákban, magyar nyelven megjelenő lapokat tiltottak be, lehetetlen feltételeket szabtak az anyaországgal való kapcsolattartásban. A romániai magyarok Magyarországra látogatását adminisztratív eszközökkel korlátozták. Egy 1974-es rendelettel megtiltották, hogy külföldi turisták Romániában magánházaknál éjszakázzanak. A romániai állapotok kirívóak voltak, de nem volt sokkal jobb helyzet Szlovákiában és Kárpátalján sem.

A magyarság érdekeinek védelmében hiteles erővel a nemzetiek emelhettek szót, közöttük is leginkább Illyés Gyula, hiszen a népi írók között többen Erdélyben születtek, évtizedes kapcsolatok fűzték az erdélyi magyarsághoz, egész életműve igazolta a kulturális összetartozás mellett való kiállását. 1977 utolsó napjaiban az MSZMP PB a művészeti élet negatív jelenségeiről tárgyalt, s elfogadott egy olyan határozatot, mely egységes és fegyelmezett fellépést sürgetett a kultúrában, nyílt konfrontációt az ideológiai kérdésekben.

Az előterjesztés megállapította, hogy „művészetünkben nemzedékváltás zajlik le. Az az idős nemzedék, amely évtizedeken át jellegadó módon befolyásolta művészeti életünk eszmei-politikai arculatát, mind több kimagasló alkotóját veszíti el. Egyre nagyobb szerepet tölt be az ún. középnemzedék.”280 A megállapítás helytálló, a nemzedékváltás ténye a nemzeti erők körében is megvalósult, igaz, az ő helyzetüket könnyítette azért Illyés jelenléte, aki nemcsak szellemi vezérük, hanem az ország egyik legelismertebb közéleti szereplője, akinek szavára mindig odafigyelnek. Az MSZMP PB a nemzedékváltás káros termékének nevezte ugyanakkor, hogy „a politikai alapkérdésekben szövetséges, de nem marxista meggyőződésű alkotók — mintegy a politikával kialakult jó viszonyuk visszaigazolásaként — azt várnák, hogy nézete280 Jelentés a Politikai Bizottságnak művészeti életünkről, művészetpolitikánk időszerű feladatairól. MSZMP PB, 1977. december 28. MÓL 288. f. 5/734. ö. e.

265