Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
Az első politikai fellépés a magyar kisebbségek ügye
Kallós Zoltán letartóztatása, elítélése, majd szabadon bocsátása érdekében tucatszor kérte Aczél közbenjárását, s ő minden esetben teljesítette kéréseit, ennek köszönhette Kallós Zoltán aránylag rövid időn belüli szabadulását. Előfordult, hogy volt parasztpártiak keresték meg segítségét kérve apró ügyekben, s Illyés amit csak tehetett, megtette értük. Valóban ő volt a „kijáró” értelmiségieknek, másoknak is. Tekintélye, szókimondása sok-sok irigyet, ellenséget szerzett számára. Apró szurkálódásokat, nagyobb támadásokat is el kellett viselnie. 1976 januárjában komolyan fontolgatta, hogy kilép az írószövetségből, mert az Elet és Irodalom január 10-én nézeteit mélyen sértő szerkesztői üzenetet közölt. „A mai nacionalista irányzatok között is találhatunk olyanokat — fogalmazta meg az ÉS —, amelyek — noha más népek úgynevezett történelmi jogait sértik — a történelmi haladást szolgálják. A hazafiság nem mindig kizárólag »jogvédelem« tehát, és a nacionalizmus, még ha jogokat sért is, nem mindig elítélendő.” Közismert Illyés alapvetése ebben az ügyben. „A nacionalista jogot sért (más népekét, önző előnyért); a patrióta jogot véd (voltaképp nem is a maga népéét, hanem az Emberét, az Emberiségét).”279 Illyéssel az év végén készült egy televíziós beszélgetés, s az Elet és Irodalom írása erre szóló reflexióként is értelmezhető volt. Illyés válaszát a Népszabadság nem volt hajlandó közölni, a telefonon történt egyeztetés során számtalan részletet akartak vele átíratni. Illyés felháborodásában 1976. január 1-jén levelet fogalmazott az író- szövetségnek, melyben bejelentette, hogy kilép a szövetségből, mert véleményét nem tudta leközöltetni. Aczél György beszélte le az írót a kilépésről, s tette lehetővé, hogy az Elet és Irodalom közölje nyílt levelét a főszerkesztő Jovánovics Miklóshoz s természetesen annak válaszát is a békülékenység jegyében. Illyés annyira el volt keseredve, hogy azt tervezte, feleségével legalább egy évre külföldre kellene utazniuk, de mivel első unokájukat várták, letettek erről a szándékukról. 279 Illyés Gyula: Szakvizsgán - nacionalizmusból. In Illyés Gyula: Itt élned kell. Budapest, 1976, Szépirodalmi, II. kötet, 574. 264
