Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)

A Tiszatáj-ügy, s ami mögötte volt

zájárulás kizárólagos formája lenne.”272 A cirkalmas körmondat nem kevesebbet tartalmaz, minthogy nem lehetséges a nemzetközi érdeket, például a proletáriátus nemzetközi érdekét automatikusan nemzeti érdekké transzformálni, azaz kompro­misszumot kell találni a nemzeti és a nemzetközi érdekek között. Kétségtelen, hogy a nemzeti oldal nem ismerte el a nemzetközi érdek primátusát sem, létjogosultságát sem, de egy ilyen megfogalmazásban, mely szerint sem a nemzeti, sem a nemzetközi érdek elsődlegessége nem fogadható el, első lépésként érdemesnek látszott belemen­ni. Az ortodox szemléletnél ez mindenképpen megnyugtatóbb álláspont volt. A beterjesztett javaslat azonban még ennél is továbbment a kompromisszum le­hetséges útvonalán. Megfogalmazta, hogy a nyílt nacionalizmus vagy kozmopolitiz- mus ritkán mutatkozik meg átfogó ideológiaként, inkább aktuális ügyekben vált ki indulatokat mindkét felfogás esetében. Elismeri ugyanakkor, hogy „az esetek túl­nyomó többségében hiba volna kifejezetten nacionalistának vagy kozmopolitának, »népinek« vagy »urbánusnak« bélyegezni”.273 A jelentés helytelennek minősítette az értelmiség körében jelentkező túlzott nemzeti érzékenységet, a polarizálódás veszé­lyét, de hozzátette, „megnyilatkozásai rendszerint kölcsönösen tartalmaznak indokolt elemeket, helyes felismeréseket is [...], az egyik az internacionalizmus elvének han­goztatása mellett tartja aggodalmasan napirenden a nemzeti problémákat, a másik a szocialista patriotizmust elismerve aggódik a nacionalizmus veszélye miatt”.274 Ilia félelmének tehát volt alapja, mert bár elismerte a készülő állásfoglalás létjogo­sultságát annak a személetnek, melyet az általa szerkesztett lap követett, ám abban már nem lehetett biztos, hogy a nemzeti érzület hangsúlyozását mennyire minősítik túlzottnak a Tiszatáj esetében. Bizonytalanságát fokozta Illyés Népszabadságain. megjelent cikke is, mert úgy érezhette, hogy maga Illyés is túlzónak tekintheti eset­leg a Tiszatáj kiállását a nemzeti érdekek védelmében. A háttérben zajló események­ről nem lehetett tudomása, de az ellenséges légkör és a támadások fokozódása, illetve 272 A Szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus néhány időszerű kérdése c. dokumentumtervezet. MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottság 1974. június 26-ai ülés jegyzőkönyve, 15. MÓL 288. f. 41/197. ő. e. 273 Uo. 35. 274 Uo. 258

Next

/
Thumbnails
Contents