Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
Irodalmi ütközet, politikai erőpróba
magyar kiállítás romániai bemutatását”.266 Nem döntöttek az ünnepségre kiutazó delegáció összetételéről, ha meghívás érkezne, akkor a többi szocialista országgal való egyeztetés után állítják össze a delegációt. A budapesti román nagykövetség fogadására szóló meghívásra viszont kijelölték a magyar résztvevőket, minden szinten a második vonalat. Óvári Miklóst az MSZMP KB részéről, az Elnöki Tanács elnök- helyettesét vagy titkárát, az Országgyűlés egyik alelnökét s három kormánytagot. S talán a legsokatmondóbb rész, amikor arról döntenek, hogy „a román nagykövet TV-ben mondandó beszédére vonatkozó kérést hárítsuk el azzal, hogy hazai gyakorlatunkban ez nem szokásos, és precedenst sem kívánunk erre teremteni”. Már eddig is érdekesnek tekinthető az a hűvös tartózkodás, mely átüt a PB határozatának szövegén, ám még meglepőbb és érthetőbb lesz ennek jelentősége, ha hozzátesszük, hogy ugyanezen PB-ülés következő napirendi pontjában Kuba nemzeti ünnepével kapcsolatos megemlékezésekről döntenek, s ennek egyik pontjában arról, hogy „a kubai nagykövet - kérés esetén - kapjon lehetőséget beszéd mondására a rádióban és a televízióban”. Erre szokás azt mondani: Nocsak! Csak a tények pontos ismerete miatt említem meg az Agitációs és Propaganda Bizottság 1973. január 6-ai ülésére beterjesztett állásfoglalás néhány mondatát. A Bizottság a szomszédos szocialista országok magyar nyelvű lakosságával való kulturális kapcsolatokról szóló előterjesztést tárgyalta. A Művelődési Minisztérium által beterjesztett jelentés a következő megállapításokat tartalmazta: „A romániai magyar irodalom alkotásai, jelenségei nagy visszhangot kapnak folyóiratainkban. Ez alapjában véve helyes, hisz ez a legkiforrottabb és a kiemelkedő tehetségeket felmutató irodalom. Emellett azonban az eddigieknél nagyobb figyelmet érdemel a többi ország magyar irodalma is. Vidéki folyóirataink kisebb terjedelmük ellenére intenzívebben foglalkoznak e feladattal, mint a fővárosiak. Kiemelkedik a Tiszatáj, a Forrás és a Napjaink tevékenysége. A Tiszatáj — amely a szomszédos szocialista országok nemzeti irodalmának bemutatásában is példamutatóan élen jár - gyakorlatilag valamennyi számában közöl anyagot ezen országok magyar szerzőitől. A szocialista 266 MSZMP PB 1972. december 20-ai ülésének jegyzőkönyve. MÓL 288. f. 5/600. ö. e., 9. 248
