Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
Irodalmi ütközet, politikai erőpróba
nem lehet. A párt vezető szerepének szilárdnak kell lennie.”265 Aczél lezártnak tekintette a Királynál lefolytatott beszélgetéssel Kiss Ferenc javaslatainak tárgyalását. Több szó semmilyen fórumon nem esett róla. Amint az előbbiekből is látszik, ennek oka abban keresendő, hogy a Kiss által felvázolt út és javaslat pluralizálódáshoz, irányzatosodáshoz, végeredményben többszektorú demokratikus társadalomhoz vezetett volna. Lehetséges, hogy Aczél látta ennek az útnak a végét, s még akár segítette volna is, ám az 1973-as esztendő a politika megmerevedésének, a reformok visszaszorításának éve lett, melynek végeredménye 1974 elején Aczélnak MSZMP titkári funkciójából való visszahívása és miniszterelnök-helyettesi kinevezése, illetve a vidéki lapok, elsősorban a Tiszatáj elleni eljárássorozat megindulása lett. Mégis, hogyan lehet értékelni Kiss Ferenc felszólalását, nyílt sisakos „lázadását”, a kultúrpolitika hiányosságainak, félrevezető irányának és stílusának leleplezését? Mennyire tekinthető Kiss Ferenc figyelmeztetése, mely nem pusztán a nemzeti erők sérelmeire, hanem a politikai gyakorlat zsákutcája végének képét vetítette előre, programnak, alternatívának? Egy ellenzéki elképzelésnek akkor van súlya, ha azt a hatalom megfontolandónak, netán saját tevékenységében követendőnek tekinti. A Kiss által összeállított Felirat nem sérelmek felsorolása volt, hanem egy folyamat elemzése s a végpont, a következmények felvázolása. Nyilvános megvitatására nem került sor, de néhány tényt megemlítenék a következő hónapokból. Az MSZMP PB 1972. december 20-ai ülésén tárgyalta a Román Népköztársaság kikiáltásának 25. évfordulójához kötődő megemlékezések kérdését. A politikai rutinnak megfelelően az első számú vezetők táviratot küldenek a román vezetőknek, a sajtó, a televízió és a rádió megemlékezik az ünnepről, eleget tesznek a román fél meghívásának, és támogatják a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap egy munkatársának kiutazását az ünnepségekre. Eddig semmi különleges nincs a PB döntésében. Az ezt követő határozatok azonban figyelmet érdemelnek. Támogatják, hogy bemutassanak egy fotódokumentációs kiállítást a román fejlődésről az egyik üzem kultúrtermében, de csak abban az esetben, ha a „román elvtársak lehetővé teszik megfelelő 265 Dr. Kiss Ferenc Emlékkönyv. Budapest, 2013, Kairosz, 63 (1973. november 14.). 247
