Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
Irodalmi ütközet, politikai erőpróba
A Feliratot 1973 januárjának végére elkészítette Kiss. Megküldte Nagy Miklósnak, aki természetesen továbbította Aczél Györgynek. Kiss kikérte Darvas József véleményét, szerette volna az írószövetségben is megvitatni, ám ettől Darvas elzárkózott, s azt javasolta, hogy a debreceni vitát folytassák Király előadása alapján. Darvas érezte a Feliratban rejlő veszélyt. Február közepén Király Istvánnál zajlott le egy beszélgetés Darvas, Czine és Kiss Ferenc részvételével. Király arról biztosította Kissi, hogy az általa felvázolt elemzéssel 80 százalékban egyetért, de nehezményezte, hogy a konklúzió a régi népi- urbánus ellentét kiélezését eredményezheti. Hiába győzködte Czine és Kiss is Királyt, hogy nem származás szerint csoportosítja az összeállítás a problémákat, hanem a megszólalás lehetősége, az értékek elfogadása alapján, Király nem volt meggyőzhető. Ennek ellenére Király közölte Kissel, hogy a Felirat elkészítéséért köszönőlevelet fog kapni a pártközpontból. Ez viszont már előre jelezte, hogy az írás sorsa eldőlt, vita nem lesz róla, nyilvánosságot nem fog kapni. Igaz, Kiss sem a széles nyilvánosságnak szánta, de annál többet remélt általa, semmint csak egy íróasztalba száműzött papíros lesz belőle. Február 15-én Csoóri és Czine társaságában Illyés Gyulánál jártak, ahol szintén a Felirat ügyéről beszéltek. Két nappal később Illyés magához kérette Kisst, s óvta attól, hogy a Feliratnak nagyobb nyilvánosságot szerezzen, nem érezte alkalmasnak az idejét, bár elismeréssel szólt róla, s reménykedett benne, eljön majd az ideje, amikor teljes egészében publikálni lehet. Illyés véleménye is azt támasztotta alá, hogy a Kiss által összeállított anyag olyan koncepciózus és program- szerű, amely megrémítheti a kultúrpolitikai vezetést. Ezt követően találkozott február 20-án Aczél, Czine és Kiss Ferenc Király István lakásában. Király a megbeszélést azzal a szándékkal hívta össze - minden bizonnyal Aczél kérésére -, hogy véglegesen levegyék a Felirat ügyét a napirendről. Aczél nem helyeselte a leírtakat. Az előbbiekben idézett mondatát ezen a beszélgetésen mondta el, s ugyanezt megismételte egy másik, ugyanez év novemberében lezajlott beszélgetésen is, amikor Csoóri, Király és Kiss Ferenc jelenlétében arra a kérdésre, hogy miért ne lehetne irodalmi szándékok alapján csoportosulni, azt válaszolta: „Ez több párthoz vezetne. Nézze, nem mondom, hogy ez nem fog bekövetkezni, de most még 246
