Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
Irodalmi ütközet, politikai erőpróba
Mondhatni, hogy a munkaközösség kiadta a kilövési engedélyt bármely „nagyvadra”, legyen akármilyen múltja, teljesítménye vagy érdeme. A mérce a hűség és az igazodás lett. A konkrét feladatok kiszabásánál természetesen nem hiányozhatott a nemzeti erők megzabolázásának meghatározása sem: „A népiség fogalmát - amelyet az irodalomtudomány és irodalmi közvélemény jobbára csak történeti elvként érvényesít — az esztétikai gondolkodás és a kritikai gyakorlat révén ki kell terjeszteni a kortárs művészetre, s elsősorban ennek alapján kell időszerű tartalmait körvonalazni. A népiség kategóriáját a marxizmus a narodnyik—szektás »népiességgel« szembefordulva dolgozta ki: a világot a dolgozó emberek oldaláról nézni, művészeti szemléletté alakítani a dolgozó osztályok, a szabadságukért küzdő népek történelmi érdekeit úgy, hogy közben napi világuk, érdekeik és élményeik is az ábrázolás anyagává váljanak. Érvényesítése feltételezi a kritikusok közvetlenebb életismeretét, másfelől jelentősen segítheti a dolgozó osztályok ábrázolásával sokban adós mai irodalmunkat, művészetünket.” Az állásfoglalás azon frissiben ki is jelölte a szektássá váló nemzeti erőket mint az egyik kiiktatandó művészeti irányzatot. A seregek felvonultak a csatatérre. A kérdés az volt, ki teszi meg az első lépést, robbantja ki a konfliktust. A nemzeti erők már 1972 novemberében nehéztüzérséget vonultattak fel ebben a csatában. Színtere a Móricz Zsigmond halálának 30. évfordulójához kötődően megrendezett Debreceni Irodalmi Napok lett. Az Agitációs és Propaganda Bizottság 1972. szeptember 12-ei ülésén döntött arról, hogy kívánatosnak és szükségesnek tekinti az írószövetség Választmányának, illetve a Hajdú-Megyei Pártbizottságnak a Debreceni Városi Tanáccsal közös javaslatát, mely szerint 1972. november 16-a és 17-e között legyen egy olyan konferencia, mely lehetőséget teremt „nyílt vitában megfogalmazni, újrafogalmazni a realista hagyományokhoz való viszonyunkat, valamint a korszerű realizmus és a mai értelmű társadalmi elkötelezettség kérdéseit”.257 257 Javaslat az Agit. Prop. Bizottságnak a „Debreceni Irodalmi Napok” vitájának megrendezésére. MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága 1972. szeptember 12-ei ülés jegyzőkönyve. MOL M-KS 288-41/188. ő. e. 235
