Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
A kávéházi mormogás kora
Mivel a saját lap tervét továbbra sem tudták elérni, maradtak a kávéházi beszélgetések az egyeztetés és értékteremtés fórumának. Ezek az asztaltársaságok távolról sem csak a parttalan beszélgetések és ivászatok célját szolgálták. A több órás együtt- létek alkalmat szolgáltattak egymás írásainak megismerésére, azok megbeszélésre, bírálatára. Olyanok voltak ezek, mint valami önképzőkör, de témáik sokkal jelentősebbek, az egész társadalmat érintő kérdések voltak. Sokat jelentett például, hogy nemcsak az írók, hanem az irodalomtörténészek, kritikusok, sőt a művészetek más ágainak képviselői is eljártak ezekbe a társaságokba, így sokféle szemmel és ízléssel szembesültek az ott elhangzó felolvasások során, gondolatok kicserélése közben. Gerjesztő, gondolkodó, tervezgető társaságok jöttek létre. Nem igazán ideológiai vagy politikai felfogás alapján, bár idővel kialakultak az egymással alapjában véve azonos gondolkodású értelmiségi társaságok. Az egyik ilyen csoport a Kiss Ferenc által összetartott, a Rákóczi tér közelében levő Góbé étteremben, majd később az Andrássy úti Ádám sörözőben, illetve az út másik oldalán levő Opera étteremben gyülekező társaság volt. A csoport önironikusan Népi Hurálnak keresztelte el magát, mely kifejezés az akkori Mongol Népköztársaság országgyűlésének elnevezésére utalt. A nép képviselőinek közgyűlése Magyarországon a vendéglői asztalok köré gyűlt, keserveikről, terveikről beszámoló, vitatkozó-politizáló értelmiségiek csoportja lett. A Hurál csoporttá alakulása a hatvanas évek végére tehető. Nem alkottak sem szorosan együttműködő akcióbrigádot, sem a politikáról mindenben azonos módon gondolkodó, szervezett értelmiségi kört. A véleménycseréknek, az alternatíva kutatásának terepéül szolgáltak a heti rendszerességgel megszerveződő összejövetelek. A törzskar természetesen sok mindenben azonosan gondolkodott. Kiss Ferenc mellett állandó résztvevőnek számított Für Lajos, Czine Mihály, Csoóri Sándor, Száraz György, de rendszeresen az asztalhoz ült a frissen végzett bölcsészek közül Bíró Zoltán, Bakos István, Kiss Gy. Csaba, Varga Lajos Márton, Kosa László, később Szakolczay Lajos. Jót tett a társaság világról alkotott felfogásának alakításában, hogy különböző korosztályok és irodalmi irányzatok keveredtek a jelen levők személyében. Sokszor megjelent körükben például Kormos István és Nagy László, a Hetek és a Kilencek költői kör tagjai. Fontos megemlíteni, hogy nemcsak generációk egy219
