Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
A lektorok kora
azonban megtárgyalta a tanulmány ügyét, s december 6-ai ülésükön úgy döntöttek, hogy: „Németh László »Ha én lennék a művelődésügyi miniszter« [sic] c. kultúrpolitikai tanulmányát a következő feltételek mellett lehet nyilvánosságra hozni a Kortársban: Molnár Endre elvtárs január közepéig elkészít egy kritikai feljegyzést, amelyben udvarias formában bírálja Németh László tanulmányának eszmei és politikai tévedéseit. Ezt a feljegyzést az Agit. Prop. Bizottság megtárgyalja, majd Aczél elvtárs átadja Németh Lászlónak azzal, hogy hajlandó-e vállalni tanulmányának a kritikával együtt történő közlését. Németh László válaszát, valamint azt is figyelembe véve, hogy célszerű-e és van-e elég erőnk belemenni egy hosszabb vitába, az Agit. Prop. Bizottság újra megvizsgálja a Németh László tanulmány nyilvánosságra hozásának ügyét.”207 Az MSZMP VIII. kongresszusa a nyitás kongresszusának tekinthető, hiszen itt hangzott el Kádár szállóigévé vált kijelentése, „Aki nincs ellenünk, az velünk van”, ám a harmadik út, a nemzeti erők elképzelései továbbra sem léphettek be ezen a kinyitott kapun. Németh tanulmánya Aczél íróasztalfiókjába került, s majd csak 1986-ban jelent meg a Valóság című folyóiratban, akkor már nem kultúrpolitikai programként, hanem irodalomtörténeti dokumentumként. Az 1962-es esztendő még a visszafogottság éve volt a népi írók számára. Megjelent Féja Géza (Kurucidő), Illyés Gyula (Ebéd a kastélyban), Szabó Pál {Ahogy lehet) egy-egy regénye, újranyomták Kodolányi János Julianus barát, Németh László Iszony, Remenyik Zsigmond Sarjadó fű, Szabó Pál Emberek és T amási Áron Szirom és boly című műveit. Az Illyés életművéből összeállított Nem volt elég kötet mellett a népiek fiatal nemzedékéből verskötete jelent meg Csoóri Sándornak {Menekülés a magányból), Kiss Dénesnek {Porba rajzolt szobafalak), Tornai Józsefnek {Az égigérő fold). 1962-ben komolyan felmerült Illyés Gyula irodalmi Nobel-díjra jelölése is. Illyés 1962-től szinte minden évben járt külföldön, néhány évben többször is. 1962 márciusában rendezte meg Firenzében az úgynevezett „ellen” PEN kongresszust az 1961-ben alapított Európai Iróközösség. Az olasz és francia írók által 207 MSZMP Agitációs és propaganda Bizottság 1962. december 6-ai ülésének jegyzőkönyve. MÓL 288. f. 41/1. ö. e. 184
