Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
Bevezetés - a nemzetépítő demokratikus ellenzék
ségeit támadó, azok jogait megnyirbáló kormányok ellen. Azaz a „testvéri” politikai pártok ellen. A Varsói Szerződés tagországainak ki nem mondott politikai gyakorlata volt, hogy egymás belügyeibe nem avatkoznak be, azokat nem bírálják. A népi mozgalomnak a magyar nemzeti kisebbségek érdekében történő fellépése azonban pontosan ezt tette, bírálta az adott ország politikai gyakorlatát. Ezért értelmezte a Kádár-korszak jogsértésnek a népiek cselekedeteit, s lépett fel velük szemben, illetve ítélte el megmozdulásaikat. A nacionalista jelző, tehát a Varsói Szerződés torz szö- vetségesi rendszerének politikai gyakorlata alapján tapadt a népi mozgalomra, s ennek átvétele a későbbi retorikában helytelen, pontatlan és félreérthető. Hasonlóképpen értelmezhető a másik jelző, melyet sokszor alkalmaz a politikai szakirodalom, sőt történelmi értékelések is, s amely a népi mozgalmat népies megnevezéssel illeti. Mindenekelőtt tiszteljük meg a tényszerűséget azzal, hogy tisztázzuk, a „népies” kifejezést először Révai József, az illegális kommunista mozgalom egyik ideológusa aggatta rá a népi mozgalomra még indulása, kibontakozása, megerősödése idején. Révai tanácsadóként vett részt az 1936-ban a Komintern döntése alapján létrehozott kommunista párti Központi Bizottság munkájában, s ilyen minőségében írta meg 1938-ban „Marxizmus és népiesség” című tanulmányát, mely folytatásokban megjelent a pozsonyi Új Hang című folyóiratban 1939-ben.8 A népiek munkáját nem egyszerűen politikai, de nem is csupán irodalmi mozgalomnak tekintette, hanem „nagyigényű szellemi áramlatnak, amely a magyar problémák megoldására átfogó programot akar adni, melynek sajátos világnézete van, és a társadalomról, a történelemről, a haladásról megvan a maga felfogása”. A Révai-tanulmány címéből átvett s később majd az MSZMP értékeléseiben is megjelenő népiesség végeredményben kiforgatta Révai eredeti értékelését. A „népies” mozgalom jelzővel azt akarták kifejezésre juttatni, hogy annak résztvevői nem a parasztság, azaz a mozgalom eredeti céljai szerint népnek aposztrofált társadalmi csoport tagjaiból állnak, hanem értelmi8 Révai József: A magyar népiesekről. Új Hang, 1939/4, 53-63, A magyar népiesek viszonya a proletárszocializmushoz. Új Hang, 1939/5, 31-44, A magyar népiesek viszonya a fasizmushoz. Új Hang, 1939/6, 16—25, Demokrácia és szocializmus a népiesek két irányzatában. Új Hang, 1939/7, 18-27, Pillantás a jövőbe. Új Hang, 1939/8, 42-51. 15
