Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
A ius murmurandi évei
közé, s közismert volt a népi íróknak az őt maguk közül régóta kirekesztő álláspontja is. Ennek ellenére Darvast még az elnökjelöltek között is szóba hozták, ami a nemzetiek körében természetesen erős ellenérzést váltott ki. Szóba kerülhetett még Tamási Áron neve, mint aki képviselője lehet azoknak, akik „...nem ellenségek ugyan, de nem állnak szilárdan pártunk mellett”.144 Illyés Gyula személye még inkább problémát jelentett az előkészítőknek. Orbán a PB-ülésen elmondott bevezetőjében Ily- lyésről úgy nyilatkozott, hogy „...ő a népi írók közül az, aki egyelőre a legkisebb hajlandóságot mutatja az együttműködésre. Hallgat - bár most írt egy színdarabot -, eddig ő volt az egyedüli, aki önálló művet tulajdonképpen az ellenforradalom után nem publikált. Azt halljuk, hogy visszatartani igyekszik embereket. Ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy azért az ő országon belül és kívül lévő jelentős írói rangja indokolja, hogy ne hagyjuk ki a tagok sorából.” Illyés továbbra sem volt hajlandó megjelenni a nyilvánosság előtt olyannyira, hogy Palotai Boris kérelmező levelére, mely szerint szeretné a „Szekszárd felé” című versét elmondani, azt válaszolta: „...olyan Magyarországból, olyan magyarok közül, ahol a magyarokról még annyit is tilos elmondani, amennyit az a vers mond, az ember - Ady tanácsa szerint - még a holttestét is lopássá el.”145 Illyés belső vívódására, ellenállása határainak megvonására jellemző, hogy naplójába saját magáról azt jegyezte fel: „Még Németh László kormányában is ellenzék lennék. Szívem szerint még a magaméban is.”146 Ugyanakkor kereste azokat a kibúvókat is, melyek alapján mégiscsak feladhatja saját maga eldöntötte bezárkózását: „Attól, hogy nem fér össze a jó irodalommal, még jó lehet egy kormányzat”147 - írta naplójába. A PB elé került előterjesztés szerint a közgyűlésre a nemzeti demokraták közül Veres Péter, Szabó Pál, Illyés Gyula, Németh László és Tamási Áron kapott volna 144 MSZMP PB 1959. április 1-jei ülés jegyzőkönyve. MÓL 288. f. 5/124 ö. e. Közli Zárt, bizalmas, számozott. Tájékoztatáspolitika és cenzúra, 1956-1963. Szerk. Cseh Gergő Bendegúz - Kalmár Melinda - Pór Edit. Budapest, 1999, Osiris, 127. 145 Illyés Gyula: Nap/ójegyzetek, 1946-1960. Budapest, 1987, Szépirodalmi, 444. (1959. február 18.). 146 Uo. 450. (1959. február 19.). 147 Uo. 453. (1959. február 21.). 131
