Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
A ius murmurandi évei
A IUS MURMURANDI ÉVEI 1959 tavaszára kialakultak azok a keretek, melyben a népi írók lehetőséghez juthattak. Egyesek rendszeres publikálási lehetőséget kaptak, mások az éppen aktuális hangulatnak megfelelően megjelenhettek, vagy kézirataikat visszaküldték nekik. Egyedül Illyés Gyula volt az, aki nem publikált. A Malom a Séden című drámájának és verseskötetének visszautasítása nagyon megviselte, hallgatásba burkolódzott ismét. Az írók passzív ellenállása gyengülni látszott, a megélhetés szorítása és a megszólalás kényszere apró, személyes kompromisszumokra késztették őket. Fokozatosan kialakult az a forma, hogy családi körben, illetve eszpresszókban, éttermekben találkoztak, beszélték meg a fejleményeket. Magukat a rendszer kívülállóiként értékelték, nem szakítottak elveikkel, ábrándjaikkal, ugyanakkor a realitásokat elfogadva próbáltak megoldásokat keresni. Nem szervezkedtek a rendszer ellen, csupán véleményt cseréltek, beszélgettek. Ez volt a ius murmurandi, a mormogás jogának elismerése és elismertetése. Állóháború alakult ki. A hatalom várt az írók lojalitásának kinyilvánítására, az írók pedig a hatalom gesztusaira. Az elmozdulás lehetőségét az írószövetség újjászervezése jelenthette volna. Az Írószövetség megalakításának kérdése már 1958 őszén napirendre került, ám tényleges megalakítása csak 1959 végén történt meg. Az előkészítést az MSZMP KB Tudományos és Kulturális Osztálya végezte, a PB 1959. április 1-jei ülésén tárgyalta. Az Orbán László osztályvezető által előterjesztett javaslatban szemmel látható a bizonytalanság. Kikerülhetetlen, hogy a népi írók jelen legyenek a szövetségben, de még abban sem tudtak egyértelműen állást foglalni, hogy az alakuló közgyűlésre kit hívjanak meg, nemhogy a vezetésben történő képviseletükre kiket jelöljenek. Veres Péter és Szabó Pál szerepe általánosan elfogadottnak tűnt, Darvas Józsefé is, bár ez utóbbit mindenki úgy értékelte, hogy már nem tartozik a nemzeti demokraták 130
