Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
Védekezésre ítéltetve
Szabó Zoltán volt aktív, így jelenhetett meg Bibó Harmadik út című, tanulmányait tartalmazó kötete Londonban, melynek eladásából származó bevételét Molnár József útján eljutatták Bibó feleségéhez. Zsigmond Gyula 1956 novemberében a Petőfi Párt főtitkárhelyettese lett. A kibontakozásról vallott felfogása leginkább Bibó István gondolataihoz állt közel. Bibó november 4-ei Magyarok! című nyilatkozatát neki diktálta le telefonon a Parlamentből. Később, Bibó kihallgatása során erre is fény derült, így megvolt ellene a felelősségre vonásához szükséges bizonyíték. Püski Sándor az ő szervezőkészségét, racionális gondolkodását használta fel az 1957-es kiútkeresési kezdeményezéseiben. Zsigmond Gyula tartott ki legtovább a Petőfi párt József nádor téri irodájában. 1957 tavaszán közgazdászként tanulmányt írt a gazdaság helyzetéről és kilátásairól, amelyben részletesen elemezte az antidemokratikus szocialista tervgazdálkodás hiányosságait, s alternatívaként a korlátozott magántulajdonon alapuló gazdálkodási mód bevezetésére tett javaslatot. 1957 után sokan olvasták A tervgazdálkodás ellentmondásai című kéziratát, amelyben a szocialista tervgazdálkodást államkapitalizmusnak minősítette, és antidemokratikusnak nevezte. 1957 nyarától visszavonult, csak Püskivel, Bodor Györggyel érintkezett. Zsigmond és Bodor nem tudta elfogadni, hogy az írók 1957 őszétől egyre több területen kompromisszumot kötöttek a hatalom intézményeivel. Zsigmond Gyula szerint Németh László Saulusból Paulusszá vált: „Ha engem bármikor éjjel 2-kor a lakásomról elvihetnek, semmilyen mosógép, hűtőszekrény stb. nem érdekel. Nem azért haltak meg tízezrek a rendszer sújtó keze alatt, és történt tömérdek öngyilkosság, és lett a szenvedések tengere, és nem azért haltak meg a Kálvin téren és másutt a magyar diákfiúk és -lányok az oroszok tüzében, hogy most valaki, egy áruló, eladja őket mosógépért, és áldozatukat kényelmi cikkekre váltsa át”143 - áll 1959 novemberében a róla szóló információs jelentésben. 143 Ellenállók dosszié. Zsigmond Gyula és kapcsolatai. ÁBTL, 0-11803/5. 129
