Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
Védekezésre ítéltetve
lentkezett a polgárival — s ma ez utóbbi meglepő gyanútlansággal, az elméleti közösség állásfoglalásában a maga igazolását szeretné látni.” Mindazonáltal Sőtér láttatja azt is, hogy az Állásfoglalás nem az írók irodalmi tevékenységéről szól: „Ahhoz, hogy a népi írók helyét, jelentőségét megnyugtatóan megállapíthassuk, gondos, differenciáló kutatásra van szükség. A munkaközösség állásfoglalása jól mutatja be a mozgalom keletkezését, s azokat a forrásokat, melyekből első szakaszában, a mozgalom táplálkozott. De a későbbiekben, a harmincas évek második felében, valamint a világháború idején kialakult folyóiratokat és frontokat is mélyebben kell elemezni, nemkülönben azokat a belső vitákat, melyek kialakultak a népi írók táborában.” Amint láttuk az előzőekben idézett munkatervrészletből, az Irodalomtörténeti Intézet komolyan nekikezdett ennek az elemző munkának, igaz, kevés eredménnyel, mivel lassan és nehézkesen tudtak az értékelésben előrehaladni, s sok esetben a kialakult értékítélet nem felelt meg a pillanatnyi politikai érdeknek, így vagy meg sem jelent, vagy érdektelenségbe fulladt. A vitában részt vevő mintegy hatvan irodalmár szinte a lehetséges álláspontok teljes skáláját felvonultatta. Czine Mihály, Erdei Ferenc és még néhányan élesen támadták az Állásfoglalás megállapításait, még Sőtér István is arra kényszerült, hogy a második nap estéjén úgy foglalja össze a vitát, mely szerint az Állásfoglalás több pontjában helyesbítésre szorul. Czine hozzászólásában az egész Állásfoglalást tévesnek minősítette, mert véleménye szerint nem lehet csak a kispolgárság szemszögéből bírálni Németh Lászlót, az internacionalizmus szemszögéből kritizálni a népi írók mozgalmát. Felháborodottan utasította vissza azt a felfogást, amely a népi íróknak a magyar irodalom integráns egészéből történő kiszorítását szorgalmazta. A vitán Czine azzal fejezte be felszólalását, hogy „különben is, hogy merték kivégezni Nagy Imrét, és hogy lehet olyan hatalommal együttműködni, amely Zelk Zoltánt, Háy Gyulát börtönbe zárja”.122 A mindenütt jelen levő államvédelem a vitáról az alábbi összefoglalót jelentette: „Az Irodalomtörténeti Intézetben július hónapban megtartott vitán a rosszindulatú 122 Emlékezés a vándorprédikátorra. Beszélgetés Végh Károllyal Czine Mihályról. Tan- ménes, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Honismereti Egyesület folyóirata, 5/2 (2009), 3. 116
