Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)

Védekezésre ítéltetve

tartotta, s melyről a Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat egy 181 oldalas kiadványt is megjelentetett.120

Az Irodalomtörténeti Intézetben már január 15-én is tartottak egy vitát, melyen a XX. századi osztály Szabolcsi Miklós vázlatát vitatta meg a népies mozgalom történetének 1929—1944 közé eső periódusáról. Az előadáson akkor többen hangsúlyozták, hogy a Szabolcsi vázlata fontos eredményeket ért el a mozgalom történeti elemzésében, de ugyanakkor szükséges volna a tanulmány végleges szövegében jobban kiemelni a népies írók irodalmi alkotásainak jelentőségét. Februárban Aczél György tartott előadást időszerű kérdésekről az Intézetben, s a népi írók ügye ott is előkerült.

Sőtér vitaindító előadásában értékelte a népi írók szerepét a magyar irodalomban: „A népi írók csoportjának irodalmi jelentőségéről nem lehet egyértelmű módon beszélni. Ebben a csoportban igen nagy szintkülönbségek vannak, s ha a maradandóság mércéjét állítjuk fel velük szemben, viszonylag kevés alkotásuk üti meg azt. Az is kétségtelen azonban, hogy ezek az alkotások az egész, magyar irodalom legfelső szintjén foglalnak helyet.”121 Sőtér irodalomkritikai értékítélete mellé némileg politikai értékelést is adott, amikor kitért a népi írók 1956-os felkelésben betöltött szerepére: „Az ellenforradalomhoz vezető szakaszban azonban nem annyira a népi írók maguk hatottak közvetlenül, műveikkel - mint inkább epigonjaik. Ezeket az epigo- nokat meg kell különböztetnünk a valódi tanítványoktól, kikről imént szóltunk. A népi írók epigonjai elsősorban eszméiket vették át, s azok közül is a legzavarosabbakat, a leginkább plakátszerűeket, a parasztromantikától és mítosztól leginkább átha- tottakat. Ez a mítosz és romantika ölelkezett, jól megfért azzal a sznobizmussal, mely más írócsoportoknál a nyugati irodalom kissé porlepte formabontási kísérleteinek utánzásában mutatkozott meg. »Sznobok és parasztok« ezúttal nem szemben álltak egymással, hanem közösen léptek föl. A paraszti harmadikutasság együtt je120 Vita a népi írókról. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetében 1958. szeptember 8-án és 9-én tartott tudományos ülésszak előadásainak és hozzászólásainak jegyzőkönyvi kivonata. Kézirat. Budapest, 1958, Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat.

121 Sőtér István: Irodalomtudományunk feladatai a népi írók vitájában. Magyar Tudomány, 3/8-9 (1958), 297.

115