Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)

Védekezésre ítéltetve

használatát, mert olyan nincs. Van szocialista demokrácia, és van polgári demokrácia. Kádár a sajátos kommunista felfogás szerint feltette a kérdést, hogy ez talán diktatúrát jelentene a munkásság, az értelmiség és a kispolgárság számára, és demokráciát a parasztságnak? Véleménye szerint a paraszti demokrácia a polgári demokrácia fogalomkörébe tartozik. Amint látható, már 1958-ban kialakult az a törekvés, amely a nemzeti demokraták sajátos és önálló útját összemosni szándékozott a polgári törekvésekkel, megtagadva annak eltérő és sajátos jellegét. Nemes Dezső a vitában egészen odáig elment, hogy „ha a népiesek megrekednek a paraszti demokratizmus talaján, ez azt jelenti, hogy megrekednek a kapitalizmus talaján”.106 Biszku Béla még ennél is továbbment. Szerinte „szét kell verni azt a hiedelmet, hogy ezeknek a népieseknek a néphez a döntő politikai fordulatoknál közük lett volna. Édes kevés közük van ehhez. [...] Hozzátartozik a kérdéshez, hogy az ő szájukból a szocializmus semmit nem mond. Vannak köztük, akikről megállapítható, hogy az antiszemitizmus milyen helyet foglal el az ő helyzetükben. Elmondják, hogy a zsidók kezében volt a gyár, a kereskedelem, és most is Erdélyi Sándor kb. így beszél a zsidókról. Van ilyen kérdés is, hogy vagy a reakcióval mennek, vagy a munkásosztállyal mennek. Bizonyos helyen és személyek számára meg lehet mondani ezt, de az ideológia szempontjából ez nem vagy-vagy kérdés. Pl. Veres Péternél ez olyan, hogy csak legyőzni lehet, de megváltoztatni nem.”107

Kádár a hozzászólások alapján meg is vonta a mérleget: „Meg kell mondani, hogy ez politikai és irodalmi csoport - nem lehet másképp nevezni. Mi a célja? Ha mi abból indulunk ki, hogy a jelenlegi időszakban ez, mint politikai irányzat, reakciós eszméket hordoz, akkor világos, hogy mint politikai csoportot szét kell verni. Ekkor a cél világos. Hogy mint irodalmi csoport szórványosan létezhet-e tovább, ezt az irodalmárok mondják el, mert a perspektívát jelezni kell. Végeredményben az elkép106 MSZMP PB 1958. április 29-ei ülés jegyzőkönyve, 5. MÓL 288. f. 5/76 ö. e.

107 Uo. 14. Az előterjesztésben szereplő Erdélyi nevet áthúzta valaki, és Erdeire javította, minek következtében a szakirodalom is ezt vette át. Valójában Biszku Erdélyi Józsefre gondolhatott, csak nem tudta jól a nevét, s ezért mondta Sándornak a keresztnevét, a jegyzőkönyv készítői Erdeire javították, akinek ekkor közismert volt a neve és a népiekhez való kötődése.

106