Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
9999 A kapcsolatok főbb állomásai a Jugoszlávia elleni támadás haditerve, eszerint az országban felállított Déli Frontparancsnokság alá tartozott volna két magyar és két szovjet hadsereg. A Hercegszántó‒ Szeged közötti szakaszról támadás indult volna Jugoszlávia ellen, amelynek során bekerítették és megsemmisítették volna a határon felállított egységeket. Ezután átkelve a Dunán Belgrád irányába folytatták volna az előrenyomulást, ahol a román és a bolgár haderővel együttműködve megszállták volna a jugoszláv fővárost.457 Király Béla visszaemlékezéseiben is egy Jugoszlávia elleni háború terveiről számolt be, mint írja, „részt kellett vennem a mozgósítási és haditervek előkészítésében. [...] A szovjetek villámháborút terveztek Jugoszlávia ellen.” 458 Visszaemlékezése szerint az egész tábor együttesen támadta volna meg Jugoszláviát, a csatlós országok hadereje a folyókig, hídfőkig vonult volna, majd a szovjet egységek ezen állásokból törtek volna előre.459 A Szovjetunió és/vagy a csatlós államok által indítandó direkt támadás tervét megkérdőjelezi Ritter László egyik tanulmányában. Felhívja a figyelmet, hogy bár Király szovjet tervekre hivatkozik, ilyen tervek, ha léteztek is, biztos nem kerültek a magyar vezetés birtokába.460 Bizonyos általános információik lehettek ugyan Sztálin esetleges háborús elképzeléseit illetően, azonban Gerő Ernő 1960-as évekbeli visszaemlékezéséből is az derül csak ki, hogy három-négy éven belül a III. világháború kitörésével számoltak,461 tehát konkrét tervek birtokában nem voltak. További óvatosságra ad okot, hogy egy korabeli vezető politikus sem számolt be visszaemlékezésében arról, hogy bármilyen támadást terveztek Jugoszlávia ellen, sőt, Hruscsov462 memoárjában két okot is említ, ami miatt Sztálin nem akart támadást indítani, egyrészt a két államnak nem volt közös határa, másrészt Sztálin tartott attól, hogy az USA a délszláv állam védelmére kel.463 Ha léteztek is tervek Jugoszlávia megtámadására, jelenleg nem tudhatjuk, hogy a döntés-előkészítés eljutott-e a politikai döntéshozatal szintjére, vagy csupán a forgatókönyvek szintjén maradt-e meg. 457 Okváth Imre: Bástya a béke frontján ... i. m. 139 ‒ 140. 458 Király Béla: Honvédségből néphadsereg. Személyes visszaemlékezések, 1944–1956. Magyar Füzetek, 1986, 165. 459 Uo. 166. 460 Ritter László: War on Tito’s Yugoslavia? ... i. m. 4. 461 Okváth Imre: Bástya a béke frontján ... i. m. 81. 462 Nyikita Szergejevics Hruscsov (1894. április 17.–1971. szeptember 11.) 1953–1964 között a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) első titkára volt, 1958 és 1964 között pedig a Minisztertanács elnöki posztját is betöltötte. 463 Ritter László: War on Tito’s Yugoslavia? ... i. m. 5.
