Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
100 Kényszerpályák és külön utak 100 A kapcsolatok főbb állomásai A nyugati hatalmak már a Tito‒ Sztálin-szakítást követően érdek lődni kezdtek a jugoszláv helyzet iránt, azonban Belgrád ekkor még nem számíthatott komoly nyugati támogatásra, mivel nem sokkal korábban még a Szovjetunió egyik leghűségesebb követője volt.464 A koreai háború kitörését követően azonban a jugoszláv vezetők szerettek volna katonai segítséget kapni a Nyugattól. Aleš Bebler 1950. július 22-én az ENSZ Biztonsági Tanácsától a koreaihoz hasonló állásfoglalást szeretett volna kapni.465 Nem sokkal később, november 17-én a brit vezérkar már egy ülés keretében foglalkozott a délszláv állam elleni lehetséges katonai támadással. Az amerikai–brit–francia háromhatalmi ülésen „bizonyos politikai és stratégiai esetben” lehetségesnek látták, hogy fegyvereket adjanak Jugoszláviának, majd 1951 áprilisában Washington már azt közölte, hogy készek jelentős mennyiségű felszerelést szállítani a jugoszlávoknak. 466 1951. augusztus 27-én a három nagyhatalom gazdasági segélyegyezményt írt alá Jugoszláviával, november 14-én pedig az Egyesült Államokkal írtak alá haderő-fejlesztési egyezményt.467 Egy 1952. január 22-ei CIA jelen tésből kiderül, hogy az amerikaiak úgy vélték, hogy „A Tito-rezsim biztosan megbukott volna 1951 folyamán, ha a Nyugat [satírozás] morálisan és anyagilag nem segítette volna ki, hogy túllendüljön a gazdasági válság következményein 1950 végén.”468 1955-ig egyébként összesen 1,2 milliárd dollár értékű gazdasági és katonai segélyt nyújtottak a nyugati hatalmak Jugoszláviának. 469 Érdekes mellékszál, azonban jól mutatja, hogy a nem vezető politikusok is mennyire számítottak egy esetleges háború kitörésére, hogy az emigráns usztasa keresztesek egyik vezetője, Vjekoslav Vrančić azzal a javaslattal kereste fel a szovjet illetékeseket Buenos Aires-ben és Bécsben, hogy amennyiben a Vörös Hadsereg támadást indít Jugoszlávia ellen, a keresztesek felajánlják segítségüket a háborúban a közös ellenség, a szerb kommunisták ellen. A meglepő ajánlat hátterében az az ideológiai megfontolás állt, hogy a Szovjetunió támadását követően Jugoszlávia felbomlik, és így létrejöhet egy szocialista, ám független Horvátország. 464 Juhász József: Volt egyszer.. . i. m. 132. 465 Vukman Péter: Brit katonai segély Jugoszláviának és a háromhatalmi‒ jugoszláv tárgya lások (1950–1953). Világtörténet, 2010/1, 21. 466 Uo. 22-27. 467 Juhász József: A titói Jugoszlávia első évtizede ... i. m. 19 ‒ 20. 468 CIA-RDP82-00457R010100430009-7, Comments on political situation in yugoslavia, 1952. 01. 22. online: foia.cia.gov 469 Juhász József: A titói Jugoszlávia első évtizede ... i. m. 20.
