Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
98 Kényszerpályák és külön utak 98 A kapcsolatok főbb állomásai 2. direkt támadás különböző szatellit államok összehangolt akciója keretében; 3. direkt támadás a Szovjetunió részéről. Ezen lehetőségek közül csupán az elsőt tartották valós fenyegetésnek Tito rendszerére nézve. A következő évben azonban tovább fokozódott a nemzetközi helyzet. 1950 nyarán Észak- és Dél-Korea között kitört a háború, ami a feszültségeket tovább szította. Jugoszlávia volt az egyetlen kommunista vezetésű ország, amely a koreai háború kitöréséért az északi felet tette felelőssé. 452 Több cikket is szenteltek a témának a Borba és a Politika hasábjain, elem zéseikben arra jutottak, hogy a Szovjetunió a háború kirobbantásával próbára kívánta tenni az Egyesült Államokat, hogy milyen messze hajlandó elmenni szövetségesei védelmében.453 A sztálini vezetés Kína példájából indult ki, ahol a kommunisták győzelmével ért véget a polgárháború annak ellenére, hogy Kína hagyományosan fontos az amerikai külpolitikának. Ez is arra engedte következtetni a szovjet diktátort, hogy Korea kérdésében sem fog erős amerikai ellenállásba ütközni, azonban hamar kiderült, hogy csalatkoznia kellett terveiben. 454 A hidegháborús feszültség és a koreai háború arra késztette Moszkvát, hogy a szocialista tömb haderejét egységesítse, ezért katonai tanácsadókat küldött a szatellit államokba. 1950-től kezdve a fegyvernemek parancsnokai mellé, a katonai körzetekbe, a hadtestekhez, hadosztályokhoz, honvédelmi minisztériumok központi szervezeteihez szovjet tanácsadók érkeztek.455 1951. január 9 ‒ 12. között Moszkvában megbe szélést tartottak a szocialista országok főtitkárai és honvédelmi minisztereit, az ülésen a szovjet fél ismertette a NATO országok haderejét és háborús terveit. „Az volt a lényeg, hogy 1953 végére a NATO teljesen fel lesz készülve, s ennek ellensúlyozására a szocialista országok haderejét is megfelelően fejleszteni kell.”456 1951 júniusában elkészült Magyarországon 452 „A külföldi hírügynökségek szerint ma reggel [1950. június 25.] az észak-koreai hadsereg a 38. szélességi fokot átlépve [...] megtámadta Dél-Koreát. Mindeközben, pár órával később a phenjani rádió bejelentette, hogy a Koreai Népköztársaság hivatalos jelentésében beszámolt arról, hogy az ellentámadásra a dél-koreai provokációk miatt került sor, emiatt a háború kitöréséért kizárólag Dél-Korea a felelős.” Borba, 1950. 06. 5., idézi Chul-Min Kim: The View and Understanding of Yugoslavia on the Korean War: an Analysis through Illustrations. International Area Review , Volume 12 (3): 14 – Dec 1, 2009, 48. 453 Uo. 44. 454 Kenéz Péter: A Szovjetunió története... i. m, 231 ‒ 232. 455 Baráth Magdolna: A szovjet tényező... i. m. 58. 456 Rákosi Mátyás: Visszaemlékezések... i. m. 860 ‒ 861.
