Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
9797 A kapcsolatok főbb állomásai Ott kezdődik a háború, ahol a diplomácia véget ér (?) (1949 szeptembere–1953 márciusa) A hidegháború kiéleződése Az 1950-es évek elejére a hidegháborús feszültség a csúcsra jutott. A Szovjetunió már rendelkezett atombombával, Kínában győztek a kommunisták, Németország kettészakadása pedig véglegessé vált. Az új, kétpólusú világrendet Moszkva és Washington versengése határozta meg, amely többek között proxy-háborúkban nyilvánult meg. Az ilyen típusú háborúkban a szembenálló felek a két nagyhatalom érdekeit képviselték, amelyek támogatták is őket, akár nyíltan, akár titokban. Jugoszlávia kiát kozása a szocialista tömbből az 1949. novemberi Kominform-ülésen már teljessé vált, kérdéses volt tehát, hogy Sztálin tesz-e katonai lépéseket Tito rendszerének megdöntésére, amelyek akár a III. világháborúhoz is vezet hettek volna. Mihail Andrejevics Szuszlov 1949-ben, a III. Kominform érte kezleten kifejtette, hogy az imperialista hatalmak már 1947 óta készültek a III. világháborúra, amit bizonyított többek között, hogy növelték a katonai költségvetéseiket, illetve politikai lépéseket tettek Nyugat-Németország és Japán felfegyverzésére.449 Az amerikai hírszerzés, a CIA is vizsgálta a szovjet–jugoszláv szakítás lehetséges következményeit. A határozat nyilvánosságra hozatala után, 1948 novemberében úgy gondolták, hogy egy Jugoszlávia elleni katonai akció valószínűsége a nemzetközi helyzet alakulásától függ, azonban ha Belgrád és a nyugati hatalmak között szoros viszony alakul ki, kicsi az esélye egy sikeres offenzívának.450 Több mint fél évvel később, 1949 júniusában egy újabb elemzésben a CIA azt vizsgálta, hogy Jugoszláviának milyen esélyei vannak a szovjet nyomásgyakorlás ellen 1949-ben. 451 Úgy vélték, az év folyamán nem várható katonai támadás sem a Szovjetunió, sem a szatellit államok irányából, azonban a propaganda-hadjárat ellenségesebbé válik, és a határincidensek száma is nőni fog. Amennyiben Moszkva mégis katonai erővel kívánná elmozdítani Titót, három lehetőséggel számolt az amerikai hírszerzés: 1. a határincidensekből szervezett gerilla hadviselés alakul ki; 449 Okváth Imre: Bástya a béke frontján ... i. m. 77. 450 Vukman Péter: Moszkvától Londonig ... i. m. 114. 451 CIA-RDP78-01617A003500140001-7, Estimate of the Yugoslav Regime’s Ability to Resist Soviet Pressure during 1949., 1949. 06. 20., online: foia.cia.gov szintén idézi Vukman Péter: Moszkvától Londonig... i. m.
