Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
88 Kényszerpályák és külön utak 88 A kapcsolatok főbb állomásai azzal, hogy Horváth Gyula Jugoszláviában szerződéssel dolgozó munkás levelét továbbították. Elmondása alapján a helyzete rossz, mivel élelmiszerjegyekből él, és sokszor nem kap élelmiszert a boltban, mivel nincs jugoszláv igazolványa, ellentétben azokkal a magyarokkal, akik átszöktek Jugoszláviába, mivel ők egyből kaptak igazolványt. 407 A Jugoszláv Népfront 1949. április 9–11. között tartott III. kongresszusáról is részletesen beszámolt a követség. A gyűlésen a Szovjetuniót és Magyarországot támadó több felszólalás is volt. Magyarország és a szocialista blokk országaival kapcsolatban hangsúlyozták, hogy a gyakorlatban nem is léteznek ezekben az országokban népfrontok, ellenben Jugoszláviában igen. A kultúregyezménnyel kapcsolatban kiemelték, hogy magyar oldalról nem működik, a Magyar Jugoszláv Társaság pedig csak jugoszlávellenes propagandát terjeszt. Felhozták továbbá, hogy a magyarok elfelejtették, a jugoszlávok megbocsájtottak nekik a „Horthy-fasiszta” múlt miatt, és segítették elindulni a „népi-demokratikus” útvonalon. 408 A Rajk-per „Csak a vak vagy az őrült nem látja, hogy a magyar nép egy Moszkvában kiképzett kommunista csoport teljes, mindent átfogó uralma alatt áll, amely kizárólag Moszkvához hűséges. Azt mondhatom [...], hogy ha valaki nem élt Magyarországon, [...] az elképzelni sem tudja, hogy milyen is az valójában. Nem tudom elmondani, mert az igazság felülmúl minden képzelőerőt és teljességgel leírhatatlan.” Selden Chapin amerikai követ jellemezte így 1949 Magyarországát távozóban Budapestről, miután a Mindszenty-per kapcsán kiutasították az országból.409 Szavai nem éppen a diplomácia patikamérlegén lettek kimérve, tartalmával azonban nehéz vitatkozni, talán annyival lehet árnyalni, hogy nem kizárólag Moszkvában kiképzett kommunista csoport állt az ország élén, hiszen több olyan vezető kommunista politikus is volt, akik a háborút megelőzően, illetve a háború alatt is hazánkban működtek, ilyen volt többek között Rajk László is. A JKP-t elítélő határozat idejére a szovjet segítséggel megerősödött MKP (illetve az akkor párnapos MDP) már teljes mértékben átvette a hatalmat az országban. A Kominformhatározat arra késztette Rákosit, hogy az eddigieknél is jobban bizonyítsa 407 MNL OL XIX – J – 4 – a – Belgrád 355/biz. – 1949, 9. doboz 408 MNL OL XIX – J – 4 – a – Belgrád 299/biz. – 1949, 9. doboz 409 Borhi László: Megalkuvás és erőszak... i. m. 151.
