Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
8989 A kapcsolatok főbb állomásai hűségét Sztálinnak, az egyre elharapódzó propaganda-háború és jugoszláv-ellenes hangulat pedig az egész táborban koncepciós perek sorát hozta, egészen pontosan három titoista pert tart számon a történelemírás: az albán Koçi Dzodze (Xoxe), a bolgár Trajcso Kosztov és a később etalonná váló magyar pert, melynek fővádlottja Rajk László volt. Ezen perek általános jellemzője, hogy a vádlottak padjára képletesen Titót ültették, a fővádlott pedig egy-egy vezető kommunista politikus volt, akik a fizikai és/vagy pszichikai kínzások hatására, illetve rábeszélés után tettek vallomást, ezzel alátámasztva Sztálin tézisét, miszerint folyamatos éberségre van szükség, ugyanis az ellenség bármikor beépülhet a pártba. 410 Vukman Péter hívja fel a figyelmet Adam B. Ulam tézisére, amely szerint a perek funkciója a feszültség levezetése is volt, ugyanis minden nagyobb volumenű irányváltást szükségszerűen per követett. 411 A Tito-ellenes perek első felvonásának Albánia szolgáltatta a díszletet. Az Albán Kommunista Párt 1948. szeptember 6‒ 7. között tartott ülésén Koçi Dzodzét, a politikai bizottság tagját, a titkosrendőrség vezetőjét felmentették belügyminisztériumi posztjából, és bár később önkritikát gyakorolt, novemberben kizárták a pártból. December 9-én tartoztatták le őt és társait, majd egy zárt ajtók mögött tartott perben 1949. június 10-én halálra ítélték, amely büntetést 11-én végre is hajtották. 412 Feljebb már részletes bemutatásra került, hogy Tito és a bolgár Georgi Dimitrov konföderációs terveket dédelgetett egészen 1948 februárjáig a moszkvai rapportig. Dimitrov azonban 1949 tavaszán gyógykezelésen tartózkodott Moszkva közelében, ahol július másodikán örökre lehunyta szemét. Ez is közrejátszott abban, hogy nem ő lett a bolgár titoista per főszereplője, azonban máig él a gyanú, hogy nem a májával kapcsolatos betegségébe halt bele, hanem sokkal inkább a szovjet titkosszolgálat emberei segítették át a túlvilágra.413 A megfelelő szereplő kiválasztása már 1948 májusában megkezdődött, a választás végül a Bolgár Kommunista Párt második emberére, Trajcso Kosztovra esett, akinek pere 1949 decemberében kezdődött. Azzal vádolták, hogy rendőrségi besúgó volt a háború alatt, illetve az angol és az amerikai titkosszolgálatoknak jelentett, ezenkívül 1944 óta Tito ügynöke volt. Tárgyalásán bűnösnek találták, majd kötél általi 410 Berend T. Iván: Terelőúton... i. m . 92. 411 Ulam, Adam B.: Titoism and the Cominform . Westport, Greenwood Press, 1952, 145 ‒ 146, idézi Vukman Péter: Moszkvától Londonig ... i. m. 77. 412 Zinner Tibor: „A nagy politikai affér” ... i. m. 2. 413 Szabó Ákos: A bolgár Sztálin élete , online: https://latoszogblog.hu/aktualis/a_bolgar_sztalin_ elete/ utoljára letöltve: 2018. 09. 28.
