Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
84 Kényszerpályák és külön utak 84 A kapcsolatok főbb állomásai Külügyminisztérium ki- és beutazási vízumot kért a követség hét,389 majd egy nappal később további tíz munkatársa részére. 390 A követségi alkalmazottak hazavezető útja azonban nem volt problémamentes, Kelebiánál diplomáciai incidens történt. A magyar külügy szerint az útlevelek nem voltak megfelelően „láttamozva”, ezért Nina Spasojević titkárt és Nikola Jančić követségi tolmácsot Budapestre szál lították, ahol „szabadon tartózkodhattak”.391 A jugoszláv verzió szerint azonban Budapesten fogva tartották őket, „később pedig kettőt közülük az áruló Brankov erőszakoskodásának tettek ki”. 392 Brankov, Krstonošić, illetve Vidović rá akarták venni a két délszlávot, hogy álljanak ki a titói politikát elítélő határozat mellett. Spasojević ellenállt, és november 6-án, a Borbá nak adott interjújában azt állította, hogy közte és az emigráns jugoszlávok között dulakodás alakult ki. Jančić-ot szintén rá akarták venni a határozat melletti kiállásra, amit a fenyegetéssel és zsarolással el is értek. 393 A magyar fél tagadta a dulakodást, és csatoltak egy orvosi látleletet is, amit dr. Fodor Imre egyetemi főorvos állított ki. Ő nem talált külsérelmi nyomot Spasojević-en. 394 Október 31-én a Borba „Rendőrterror nem rendíthette meg magyar országi képviselőinket” címmel közölt vezércikket, amelyet a Magyar Szó november másodikán közölt. Ebben nem csupán a kelebiai inci densről írtak, hanem kitértek arra is, hogy a konfliktus hogyan befolyásolta a két ország kapcsolatát. A cikk alapvetése az volt, hogy a jugoszláv vezetés „megbocsájtotta” Magyarországnak a háború alatt viselt dolgait, gondolva itt a „vajdasági vérengzésre”, majd 1947 után, amikor a „demokratikus erők az MKP vezetésével” megszerezték a hatalmat, megkötötték Budapesttel az együttműködési szerződést. Azonban a magyarok 389 Név szerint dr. Vladimir Gavrilović kereskedelmi attasé és helyettese Čačinović Rudolf, Snezana Sinanović (Stevan Sinanović neje), Lazar Torbicanak, Svetozar Vlajko, a jóvátételi bizottság előadója, Ivo Berenjanak, Antonia Jurišić (Joze Jurišić, a katonai attasé sofőrjének neje). Azon személyek neve mellett, akik a 28-ai kiutasítási listán is rajta vannak, egy tollvonás található a dokumentumon. 390 Név szerint Stevan Sinanović, Marijanka Zokelj (Alojz Zokelj felesége), Gabriella Čačinović (Čačinović Rudolf neje), Mika Judić kereskedelmi attasé helyettes, Mika Judić kereskedelmi attaséhelyettes és felesége Stana Judić, Čačinović Julianna (Čačinović Rudolf anyja), Karlo Grecelj és neje Jelena Grecelj, Milosavljević Nenad és Tatarin Plavsa a jugoszláv jóvátételi bizottság előadói (MNL XIX-J-1-j Jugoszlávia TÜK iratok 1945‒ 1964, 934. számú szóbeli jegyzék). 391 MNL OL XIX-J-1-j Jugoszlávia TÜK iratok, 1945‒1964, 210 ‒ 48, 3. d. 392 MNL OL XIX-J-1-j Jugoszlávia TÜK iratok, 1945‒1964, 0278 ‒ 48, Borba, 1948. 11. 11. cikk, 3. d. 393 Vukman Péter: „Harcban Tito és Rankovics klikkje ellen” ... i. m. 50. 394 MNL OL XIX-J-1-j Jugoszlávia TÜK iratok, 1945‒1964, 79 ‒ 1948, 3. d.
