Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
42 Kényszerpályák és külön utak 42 A kapcsolatok főbb állomásai szlovén származású volt, Andrija Hebrang 163 horvát, Boris Kidrič 164 pedig szlovén gyökerű. Az internacionalizmus máza alatt azonban a szerbek felülreprezentáltak maradtak a fegyveres testületekben, a horvátországi és bosznia-hercegovinai köztársasági vezetői posztokon, továbbá a szövetségi vezetésben is, a királyi korszakkal ellentétben azonban nem a szerbiai, hanem a horvátországi és a boszniai szerbek. 165 A kommunista hatalomátvétel főbb állomásai Magyarországon A jugoszláv vezetőkkel ellentétben a leendő magyar diktátor, Rákosi Mátyás nem partizánhadserege élén, hanem a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet missziójának vonatával érkezett meg későbbi működési területére 1945. január 30-án.166 Kevesebb mint fél évvel korábban, 1944. szeptember 28-án Faragho Gábor vezérezredes vezetésével fegyverszüneti küldöttség indult Moszkvába.167 Az előzetes fegyverszüneti megállapodást október 11-én írták alá, a nyilaspuccs miatt azonban sosem lépett életbe.168 1944. december 21‒ 22-én Debrecenben megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés és Nemzeti Kormány szovjet „támogatással”, december 23-án pedig elhatározták, hogy fegyverszünetet kérnek a Szovjetuniótól.169 A küldöttség megérkezése után, január elején indultak meg újból a fegyverszüneti tárgyalások. Moszkvában a három győztes nagyhatalom 1945. január 15-én három értekezletet tartott, amelyből az egyiken a csehszlovák és a jugoszláv képviselők is részt vettek. Január 18‒ 19-én a magyar delegációt is meghallgatták,170 majd a fegyverszüneti szerződést január 20-án aláírták. 171 A háború utáni első nemzetgyűlési választásokat 1945. november 4-én tartották meg, a választáson a Független Kisgazdapárt (FKGP) 57 %-os, 163 Andrija Hebrang (1899. október 22.–1949. június 11.), a partizánháború alatt negyedik titkár. A szovjet‒ jugoszláv konfliktus kirobbanása után megvádolták, hogy a Tájékoztató Irodát támogatja, kizárták a pártból, majd bebörtönözték, ahol eddig tisztázatlan körülmények között elhunyt. 164 Boris Kidrič (1912. április 10.–1953. április 11.), a szlovén partizánok vezetője, majd Szlovénia kormányfője 1945–1946-ban. 1946-tól haláláig a jugoszláv gazdasági élet első számú vezetője volt. 165 Juhász József: Királyságból a szocialista föderációba... i.m. 30. 166 Földesi Margit: A megszállók szabadsága... i. m. 57. 167 Uo. 43. 168 Uo. 44‒45. 169 Uo. 46. 170 Uo. 171 Az előzetes fegyverszüneti egyezmény szövegét ld. A magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság jegyzőkönyvei... i. m. 373 – 379.
