Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
4343 A kapcsolatok főbb állomásai abszolút győzelmet szerzett, ezzel szemben a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt is csupán 17‒ 17 %-ot kapott. 172 Az eredményeket összevetve a korábban részletezett jugoszláv eredményekkel markánsan kirajzolódik a két kommunista párt támogatottsága közötti különbség saját országaikon belül, még akkor is, ha a délszláv eredmények tiszta ságát számos csalás szennyezte be. A Nemzetgyűlés elnöke Nagy Ferenc lett, a kormányfő pedig Tildy Zoltán. Noha az FKGP önállóan is alkothatott volna kormányt, a jaltai megállapodásból fakadóan koalíciós alapon kellett kormányt alakítani, továbbá a SZEB vezetője, Vorosilov személyesen járt közben a belügyminiszteri tárca elosztását illetően, amit végül Nagy Imre 173 kapott.174 A többi miniszteri tárcát egyenlő részben osztották el az FKGP és koalíciós partnerei között, azonban a választást követő hónapokban a Kommunista Párt fokozatosan átvette a koalíciós pártok által vezetett minisztériumokat.175 Magyarország államformájának kérdéséről 1946. február 1-jén született döntés, az ország demokratikus köztársaság lett. A köztársasági elnök Tildy Zoltán, a miniszterelnök pedig Nagy Ferenc lett, a Nemzetgyűlés elnökének Varga Bélát választották. 176 1946 elejétől megin dult a rendszer politikai ellenfeleinek ellehetetlenítése, illetve a velük való leszámolás. A kommunisták lopakodó üzemmódban igyekeztek átvenni a hatalmat, tehát próbálták fenntartani azt a látszatot, hogy a parlament normálisan működik, miközben szalámitaktikájuk révén tették tönkre politikai ellenfeleiket.177 Feloszlatták a cserkészcsapatokat, illetve az utolsó katolikus politikai szervezetet, a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testületét (KALOT). Számos kisgazdapárti képviselőt nyilvánítottak reakciósnak, és vették el mandátumukat, az adminisztrációban pedig több mint 60 000 politikailag nem megbízható tisztviselőt cseréltek le. 178 1947 elején a Magyar Testvéri Közösség „leleplezésével” nagyobb lendületet vett a Kisgazdapárt felszeletelése . 1947. február 26-án a SZEB a sajtóban közölte, 172 Gyarmati György: A Rákosi-korszak ... i. m. 62. 173 Nagy Imre (1896. június 7.–1958. június 16.) 1945. november–1946. március között belügyminiszter, 1947. szeptember–1949 júniusa között az Országgyűlés elnöke, 1949 szeptemberében kizárták a Politikai Bizottságból. A Sztálin halála utáni politikai csatározások ered ményeként a Minisztertanács elnöke lett, majd az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt ismét miniszterelnök.A forradalmat követően egy politikai per során halálra ítélték, és kivégezték. 174 Gyarmati György: A Rákosi-korszak... i.m. 66. 175 Uo. 176 Uo. 69. 177 Gyarmati György: Kommunista térfoglalás – lopakodó üzemmódban. In Remény és realitás. Magyarország, 1945. Szerk.: Horváth Zsolt – Kiss Réka. Budapest, NEB, 2017, 50 ‒ 51. 178 Stefano Bottoni: A várva-várt Nyugat... i. m . 66.
