Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
4141 A kapcsolatok főbb állomásai korábbi rendeleteit december 1-jén törvényesítették, 1946. január 31-én pedig elfogadták az új szocialista alkotmányt, amely teljes mértékben az 1936-os szovjet alkotmány másolata volt.156 Természetesen gazdasági téren is a szovjet mintát követték, 1946. december 5-én elfogadták az államosítási törvényt, amely a mezőgazdasági, a kisipari és a kiskereskedelemi szektor kivételével megszüntette a magántulajdont, azonban egy 1948. április 28-ai törvénnyel ezeket a területeket is állami felügyelet alá vonták.157 A háború után sürgető volt az újjáépítés, 1946-ra a vasútvonalak 90 %-át helyreállították, 1947-ben pedig az ipari termelés már meghaladta a háború előtti szintet, ez nagyobb részt nem a jugoszláv vezetésnek, hanem az UNRRA158 segélyeknek volt köszönhető. 159 Az ország külgazda sági orientációját is természetesen keletre állították át. Az, hogy a JKP Tito vezetésével a térségben egyedülállóan gyors tempóban tudta kiépíteni a sztálinista rendszert, több tényezőnek is köszönhető volt, egyrészt nemzetközileg elismerték őket, továbbá ténylegesen ők birtokolták a hatalmat az államalakulaton belül, a partizánháborúból fakadó legitimációját pedig már korábban is érintettük.160 Az államot – az 1943-as AVNOJ ígéreteknek megfelelően – föderalista elven rendezték be, a már említett öt nemzet, hat köztársaság elvén, azonban a föderalizmus ekkor még csak névleges, valójában Jugoszlávia egy centralizált állam volt. A köztársasági határok a történelmi határokat követték, néhol azonban az etnikai elveket is figyelembe vették.161 A szövetségi parlament kétkamarás volt, a Szövetségi Tanács az állampolgári képviseletre épült, a Népek Tanácsa pedig a tagállami képviseletre. A föderalista elvet az ideológia szintjén is leképezték, a délszláv állam legfelsőbb vezetői különböző nemzetiségűek voltak: Tito Kumrovecben látta meg a napvi lágot (ma Horvátország), horvát–szlovén szülők gyerekeként, Aleksandar Ranković szerb származású, Milovan Đilas montenegrói, Edvard Kardelj 162 156 Uo. 28. 157 Uo. 29. 158 United Nations Relief and Rehabilitation Administration, az Egyesült Nemzetek újjáépítése és segélyszervezete. Célja volt, hogy támogassa az újjáépítést a tengelyhatalmak által megszállt területeken. (Uo. 18.) 159 Uo. 18. 160 Uo. 17. 161 Például a Vajdasághoz került Kelet-Szerémség, illetve Montenegróhoz a Kotori-öböl (Juhász József: Királyságból a szocialista föderációba ... i. m. 30). 162 Edvard Kardelj (1910. január 27.–1979. február 10.) politikus, a JKP teoretikusa.
