Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
Történelmi előzmények (1918–1945)
3333 Történelmi előzmények (1918–1945) fő feladata volt, egyrészt a magyar lakosság körében kellett agitációs- és propagandafeladatokat kifejtenie, másrészt a harci cselekményekben kellet részt vennie, elsődlegesen a Dráva mentén. A kezdeti létszám 60 fő volt, ami később 90-re nőtt. 1944. végén a zászlóalj egyesült közel 1000-1500 bácskai újonccal és magyarországi önkéntesekkel, így az alegységből egység lett, megalakult a Petőfi Sándor Tizenötödik Vajdasági Brigád (Petnaesta vojvođanska brigada „Petefe Šandor” ). A brigád így már nem a horvát, hanem a vajdasági főparancsnokság alá tartozott, parancsnoka Kis Ferenc maradt, politikai biztosa Jontovics Rudolf lett. A brigád a 16. vajdasági hadosztály részeként harcolt, a 36. vajdasági hadosztály lyal együttműködve.121 A kommunista propaganda úgy érvelt a brigád létrehozása mellett, hogy „a Horthy-fasiszták itt, a leigázott Bácskában és Baranyában gaztetteikkel bemocskolták az egész magyar nép becsületét – a Jugoszláv Kommunista Párt vezette népfelszabadító harchoz csatlakozva lemossuk a gyalázatot.”122 Az Eugen szállóban tartott első toborzó gyűlésen elhangzott, hogy „zentai magyarok, ti hallgassatok! Először menjetek ki a frontra, hozzatok áldozatot és ezzel mossátok le a gyalázatot, amit a magyar megszállók követtek el a szerbek ellen.” 123 Annak ellenére, hogy a brigád már 1944 novemberében létrejött, 1945 elején született elképzelés arról, hogy ünnepélyes keretek között, hivatalosan is megalakítják a brigádot Pécsett.124 A megalapításnak kettős üzenete is lehetett, egyrészt a magyarországi jugoszlávok felé, mivel Magyarország területén alakult meg egy jugoszláv katonai egység, 125 másrészt a magyarok felé, mivel nemzetiségi alapon alakítottak volna magyar brigádot. A hivatalos megalakítás azonban nem történt meg, ugyanis úgy gondolták, hogy „nincs szükség egy önálló magyar hadosztály felállítására, egyfelől a hiányzó káderek miatt, másfelől mert a brigád is elegendő ahhoz a politikai szerephez, ami miatt egyedül létrehoztuk”. 126 1945. március 6-án a németek erős támadást indítottak, ennek a támadásnak lett egyik fejezete a bolmányi (Bolman ma Horvátország) csata március 6‒ 21. között, amelynek pontos veszteségeit a mai napig homály fedi. A hivatalos adatok szerint 196 katona esett el, Törköly azonban azt 121 Dr. Mészáros Zoltán: A Petőfi-zászlóalj és -brigád története... i. m. 12–20. 122 Uo. 103. 123 Törköly István: Akikért nem szólt a harang. Vajdasági magyar frontharcosok vallomása . Életjel Kiadó, 2001, 139. 124 Hornyák Árpád: Határkijelölés, határsáv... i. m. 318. 125 Uo. 126 Uo. 13. lábjegyzet
