Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
Történelmi előzmények (1918–1945)
32 Kényszerpályák és külön utak 32 Történelmi előzmények (1918–1945) különbség volt, és amíg a razzia katonai-csendőrségi cselekedet volt, addig a vérbosszút a szerbség egésze állta, a hideg napok – még hidegebb napok kifejezések használata azonban ezeket a különbségeket nem emeli ki kellőképpen.116 Nem különben károsnak tartja a túlzásokat is Gulyás, mint például a „rácjárások borzalmai”117 típusú kifejezéseket. Véleményünk szerint a két ország jövőbeli együttműködésének egyik alapfeltétele a délvidéki események közös feldolgozása, ennek a munkának azonban mentesnek kell lennie a személyes sérelmektől mindkét fél részéről. 1945 januárjára a vajdasági németek és magyarok egy jelentős része áldozatul esett a megtorlásnak vagy elüldözték otthonából, a Petőfi Sándorról elnevezett brigádba azonban egyre többen léptek be, ugyanis a menekülés mellett sajnos ez jelentette a háború végéig az egyetlen alternatívát a délvidéki magyarok számára. A már említett Slobodna Vojvodina fogalmazott úgy 1945. február 1-jén, hogy a katonai közigazgatás „alapvetően megoldotta a német kérdést a Vajdaságban, a magyar antifasiszták pedig elfogadták, hogy helyük a Tito elvtárs vezette népfelszabadító mozgalomban van.” 118 A Petőfi-brigád A razzia és a vérbosszú szörnyű eseményei mellett a délvidéki magyarság második világháborús történetének egyik ritkábban említett – azonban a későbbiekben némi legitimációt jelentő119 – fejezete a Petőfi-zászlóalj (majd -brigád) működése. „1943 augusztusára minden feltétel adott volt ahhoz, hogy életre keltsék az 1942. december 25-étől 27-éig tartó zvečevói párttanácskozáson meghozott Szlavóniára és Szerémségre vonatkozó határozatot, mely szerint meg kell alakítani a nemzetiségek katonai egységét.”120 A parancs értelmében jött létre 1943. augusztus 15-én a szlavó niai Petőfi-zászlóalj Darnócon (Slatinski Drenovac , ma Horvátország). Két 116 Uo. 29. 117 Vö. Botlik József: Magyarellenes atrocitások a Kárpát-medencében. Különös tekintettel a rác- és oláhjárásokra, 1268‒ 1848/1849. In Délvidéki magyar Golgota, 1944 ‒ 45 . Szerk.: Cseresnyésné Kiss Magdolna – Szabó Pál Csaba... i. m. 11 ‒ 28. 118 A. Sajti Enikő: Impériumváltások ...i.m. 335. 119 Lásd Đilas idézett kijelentését a fejezet végén 120 Mészáros Vera: A Petőfi-zászlóalj megalakulásának 40. évfordulójára. In Horvátországi Magyarok Szövetsége: Évkönyv. 6., 30. Közli dr. Mészáros Zoltán: A Petőfi-zászlóalj és – brigád története. Parancstól parancsig. Budapest, Pannónia Nyomda Kiadó, 2013, 40.
