Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)

Történelmi előzmények (1918–1945)

3131 Történelmi előzmények (1918–1945) szerepel.108 Jugoszlávia fennállása alatt az eseményekről nem beszéltek, azonban 1990 után megkezdődött a múltfeltárás, akkor még elsősorban a vajdasági (hely)történészek áldozatos, kitartó munkájának köszönhetően. 2001 januárjában megalakult az 1941 és 1945 között a Vajdaságban történt események valósághűségét megállapító tényfeltáró bizottság, 109 majd 2009. november 10-én a Szerb Igazságügyi Minisztériumon belül az 1944 szep ­tembere után kivégzett személyek eltitkolt sírhelyeinek feltárásával megbízott bizottság. 110 Egy évvel később, 2010 decemberében megkezdte működését a Magyar‒ Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság. 111 Az események feldolgo ­zásával foglalkozik a Keskenyúton – Délvidéki tragédiánk 1944‒ 45. alapít ­vány112 is. Több más kiadvány mellett 2012-ben, 113 majd 2020-ban Délvidéki magyar Golgota, 1944‒ 45 114 címmel tanulmánykötetet jelentettek meg. A kiadványok kapcsán fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a Délvidék második világháborús eseményei által keltett hullámok még a mai napig is képesek alámosni nem csupán a magyar és a szerb, hanem a magyar és magyar történészek közti konszenzust is. A már korábban említett „számhá­ború” mellett megközelítésbeli és fogalomhasználati ellentétek is vannak. Gulyás László történész véleménye szerint A. Sajti Enikő történész „impe ­riumváltások” kifejezése – melyet a trianoni békediktátumra és a Délvidék visszacsatolására egyaránt használ – a „szocialista történetírás internaci­onalista hagyományait” folytatja,115 minthogy ezzel a fogalommal kívánja összeegyeztetni a visszatérés, illetve megszállás – Gulyás véleménye szerint kibékíthetetlen – fogalomhasználat-beli különbségét. Nehezményezi továbbá, hogy ugyancsak A. Sajti Enikő az 1944 őszi eseményeket még hidegebb napokként aposztrofálja, így ugyanis összemossa az 1944 ‒ 45-ös és az 1942. januári eseményeket. Gulyás szerint a félrevezető fogalom a szerb álláspontot is legitimálja, mivel az áldozatok közötti nagyságrendbeli 108 http://martirium.vmmi.org/index.php?page=aldozatok, 2022. 03. 06. 109 Eredményeiről ld. Pál Tibor: Az igazság útján. Az 1941-től 1948-ig tartó időszakban történt események valósághű feltárására alakult tartományi tényfeltáró bizottság munkájáról. In Impériumváltás a Vajdaságban... i. m. 89 ‒ 97. 110 Magyarok és szerbek a változó határ két oldalán.... i. m. 12. 111 http://magyarszerbmult.btk.mta.hu, utoljára letöltve 2020. 11. 28. A bizottság munkájának eredménye a Hornyák Árpád és Bíró László szerkesztette tanulmánykötet, Magyarok és szerbek a változó határ két oldalán... i. m. 112 http://www.keskenyut.hu utoljára letöltve 2020.09.28. 113 Délvidéki magyar Golgota, 1944‒ 45 . Szerk.: Cseresnyésné Kiss Magdolna – Szabó Pál Csaba. Budapest–Szeged, Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944–45 Alapítvány, 2012, 28. 114 Délvidéki Magyar Golgota, 1944‒ 45 . Szerk. Bank Barbara ‒ Cseresnyésné Kiss Magdolna. Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944‒ 45 Alapítvány, 2020. 115 Dr. Gulyás László: A 20. századi magyar ‒ szerb közös történelem vitás pontjai ... i. m. 28.

Next

/
Thumbnails
Contents