Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
Diplomácia és hírszerzés Belgrádban
174 Kényszerpályák és külön utak 174 Diplomácia és hírszerzés Belgrádban osztály havonta egy hírszerzési közlönyt adott ki és küldött meg az érintett intézményeknek. 823 Összességében, a fentiek alapján elmondható, hogy a jugoszláv hírszerzés szervezeti fejlődése más utat járt be, mint a magyar. Állományukban gyakorlottabb tisztek és ügynökök dolgoztak, a szovjet s így a magyar módszereket ismerték, azonban nem álltak Moszkva irányítása alatt. Amíg az ÁVH átalakításait mindig vezetői személycserék követték, addig Ranković egészen 1966-ig az UDB élén tudott maradni, és a szerve zetet úgy sikerült átalakítania, hogy az nem járt együtt az eltávolításával. A jugoszláv hírszerzés Magyarország elleni tevékenysége A második világháborút követően Magyarország és Jugoszlávia kapcsolata aszimmetrikus természetű volt, amíg Budapest diplomáciai szempontból el volt szigetelve, addig Belgrád a SZEB jugoszláv misszióján keresztül Magyarországról naprakész információkkal rendelkezett. 824 Az elítélő határozatot követő első összefoglaló jelentés a jugoszláv hírszerzés Magyarország elleni munkájáról 1948 októberében készült el, azonban a magyar szerveknek csak az 1950-es évek elejétől „kezdett kialakulni” egy átfogó kép a jugoszláv állambiztonságról,825 másrészről azonban, mint már említettük, ugyanúgy szovjet típusú állambiztonsági szervek voltak, így egymás módszereit ismerték. A konfliktus kezdeti szakaszában készült jelentésben megerősítették, hogy a jugoszlávok már a világháború vége óta folytattak információgyűjtést politikai, gazdasági és katonai kérdésekben Magyarország területén, ráadásul 50‒ 60 kilométeres mélységben felderítést is végeztek. A jelentés alapján az ügynökök kiválasztásának módja a mennyiségi és nem a minőségi elveket követte, ugyanis mindenkit beszerveztek, aki a „kezük ügyébe” került, de elsősorban a kettős birtoko sokat.826 Elkezdték emellett a titkos ügynöki hálózat kiépítését is, pressziós, illetve elvi alapon. A kommunista internacionalizmus érdekes logikájába enged betekintést az elvi alapú beszervezéssel kapcsolatos megjegyzés, amely szerint „Magyarországon igen sok a fasiszta, a hatalom kérdése még nem dőlt el, tehát mint kommunistáknak kötelességük ügynöki munkával 823 Uo. 106, továbbá Ritter László: Titkos háború. Történelmi szemle.... i. m. 140. 824 Lásd a kötet Szövetséges Ellenőrző Bizottságról szóló fejezetét. 825 ÁBTL 3.2.5 – O-8-014/2. „Ordasok” Jugoszláv titkosszolgálati szervek. A titoista hírszerzés elleni harc vizsgálati tapasztalatai 1945-től 1954. január 1-jéig, 72. 826 ÁBTL 3.2.5 – O-8-014/1. „Ordasok” Jugoszláv titkosszolgálati szervek. Összefoglaló jelentés az OZNA működéséről, 1948. 10. 09.
