Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
Diplomácia és hírszerzés Belgrádban
175175 Diplomácia és hírszerzés Belgrádban támogatni Jugoszláviát, mert ezzel egy időben a Magyar Kommunista Pártot is támogatják.” 827 A Rajk-per a hírszerző-háborúban is fordulópontot jelentett, amíg a „Rajk-banda leleplezése” előtt az ügynökök feladata főleg a propagandatevékenységekre828 irányult, és a szóbeli propagandaterjesztésre, addig a per után a katonai, gazdasági, politikai információgyűjtés, illetve a határőrség felderítése vált a fő irányvonallá. Az ügynökök feladata volt továbbá a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok, katonai objektumok, fegyverzet és létszám megállapítása is. A magyar levéltári források alapján 1949-től kevesebb, de jobban képzett ügynököt dobtak át a határon a jugoszlávok.829 1950-ben az átdobott ügynökök főleg a magyar nemzetiségűek köréből kerültek ki, céljuk az említett felderítésen kívül a magyarországi jugoszláv emigrációba való beépülés volt. 830 Az 1950-es évek elejére tetőzött a két ország konfliktusa, a háború is valós lehetőséggé vált, így a hírszerzés iránya is mindinkább a hadsereg felé mutatott. Az 1951-es év folyamán a határ menti UDB központok még aktívabb felderítőmunkát folytattak, feladatuk elsősorban a szovjet és magyar katonai alakulatok és csapatok, laktanyák, repülőterek, távíróközpontok, távbeszélő központok és a hadiipar felderítése volt. Ezen kívül információkat gyűjtöttek a magyar és szovjet csapatok mozgásának irányáról és felszereltségéről, létszámuk nagyságáról, arról, hogy milyen fegyvernemhez tartoztak, a parancsnokok rangjáról és személyazonosságukról is. Külön hangsúlyt fektettek azon kérdések megválaszolására, hogy a határon állomásozó szovjet/magyar csapatoknak támadó vagy védekező fegyverzete volt-e, illetve, hogy „messze hordó” lövegekkel rendelkeztek-e. A magyar hadseregen belül titoista hálózatot igyekeztek létrehozni. 831 A magyar állambiztonság rendkívül sok és részletes információt gyűjtött az UDB-ről általában és a különböző járási/városi kirendeltségekről egyenként is. Az alapvető feladatokon kívül feljegyezték a dolgozói névsort és 827 ÁBTL 3.2.5 – O-8-014/2. „Ordasok” Jugoszláv titkosszolgálati szervek. Az OZNA/UDB aknamunkája 1945-től a Tájékoztató Iroda határozatáig, 73. 828 A propagandatevékenységekre ld. részletesen Ritter László: Titkos háború. Történelmi szemle... i. m. különösen 141 ‒ 144. 829 ÁBTL 3.2.5 – O-8-014/2. „Ordasok” Jugoszláv titkosszolgálati szervek. Jugoszláv titkosszol gálati szervek felépítése, feladataik, módszereik, 1950. 06. 30., 10. 830 ÁBTL 3.2.5 – O-8-014/2. „Ordasok” Jugoszláv titkosszolgálati szervek. UDB MO elleni aknamunkája a TI határozatától 1954. jan. 1-jéig, 78. 831 ÁBTL 3.2.5. O-8-004/1. „Abbázia” Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság titkosszolgálati szervei. UDB Magyarország elleni aknamunkája a Tájékoztató Iroda határozatától 1954. jan. 1-jéig, 80.
