Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)

Diplomácia és hírszerzés Belgrádban

173173 Diplomácia és hírszerzés Belgrádban hírszerzés viszont katonai téren nem volt túl képzett, nem gyűjtött elég­séges anyagot. 818 Az 1952. november 2‒ 7. között tartott VI. pártkongresszus főként az új önigazgatási modell bevezetésének elfogadása miatt híresült el,819 azonban már a kongresszus előtt megkezdődött az UDB átalakítása, aminek oka többek között az volt, hogy – a magyarországi helyzethez hasonlóan – a jugoszláv állambiztonság is kezdett túlnőni önmagán, és állammá válni az államban. Ranković már a JKP KB 1951. júniusi IV. plénumán (állítólag) azzal érvelt az UDB átalakítása mellett, hogy annak „nem szabadna sem az állam, sem a törvények felett állnia [...] Az 1949-ben Jugoszláviában történt letartóztatások 47 %-a jogszerűtlen volt”.820 1952 decemberében a belügy ­minisztériumot belügyi államtitkársággá szervezték át, ennek egyik igazga­tósága lett az UDB. Ezt követően polgári alapokra helyezték a szervezetet, a katonai rangokat adminisztratív beosztásokra cserélték, és – a magyar források szerint – letartóztatások is történtek. Az UDB városi és járási szervei függetlenek maradtak, és nem lettek alárendelve a városi és járási belügyi szerveknek.821 Amíg a háború után a megbízható párttagokat, parti ­zánokat alkalmazták a hírszerző munkára, a Kominform-határozat után főleg középiskolát végzettekkel töltötték fel a soraikat. Az új hírszerzők képzése egy Belgrádtól nem túl távoli, speciális diplomáciai főiskolán folyt. Az 1950-es évek elején az informátori hálózatban is történtek bizonyos változások, ugyanis a „királyi, usztasa” rendőrség irattárából az UDB szervek előkeresték a királyi hírszerzés ügynökeit, és újra beszervezték őket, ez segített, hogy a Tito-ellenes elemeket könnyebben felkutassák. 822 Szintén 1952-ben még egy új hírszerző osztályt hoztak létre a jugoszláv külügyminisztériumon belül, koordinációs osztály néven, személyzetét az UDB I. osztályának tisztjei adták. Feladata a jugoszláv követségekre és kereskedelmi kirendeltségekre beérkező információk feldolgozása volt, amennyiben az értesülések a szomszédos szatellit államokat érin­tette, akkor azokat az UDB I. osztályának küldték tovább. A koordinációs 818 ÁBTL 3.2.5. O-8-004/2. „Abbázia” Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság titkosszolgálati szervei. A Belügyminisztérium mellett működő UDB, 104. 819 Juhász József: Volt egyszer.. . i. m. 134 ‒ 135. 820 Dimitrijević, Bojan: Intelligence and Security Services ... i. m. 18. 821 ÁBTL 3.2.5. O-8-004/1. „Abbázia” Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság titkosszolgálati szervei. Az UDB szervezeti felépítése, 126. 822 ÁBTL 3.2.5. O-8-004/2. „Abbázia” Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság titkosszolgálati szervei. A Belügyminisztérium mellett működő UDB, 104.

Next

/
Thumbnails
Contents