Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
Diplomácia és hírszerzés Belgrádban
168 Kényszerpályák és külön utak 168 Diplomácia és hírszerzés Belgrádban azonban külföldön nem foglalkozott. A Magyarországra szökött jugoszláv tisztek beszámolói alapján a hadászati hírszerzés az 1950-es évek elejétől kezdve – ahogy a háború lehetősége egyre fenyegetőbb árnyként vetült a két országra – elkezdte kiválogatni a legjobb ügynököket, akik a háború esetén a visszavonuló jugoszláv csapatok után eredeti lakhelyükön maradnának, és onnan hajtanának végre feladatokat; III. osztály – tengerészet; IV. osztály – légügy; V. osztály – kapcsolat az országban levő katonai attasékkal. 1944. május 13-án a boszniai Drvarban – amely ekkor a jugoszláv partizánhadsereg parancsnoki központja volt – életre hívták a Népvédelmi osztályt (Odeljenje za zaštitu naroda – OZNA), amely a hátországban végzett politikai hírszerzést, és már születésénél ott bábáskodtak a szovjet tanácsadók.793 Szervezetileg járási, körzeti, illetve köztársasági OZNA szer vezetek működtek, ezek a központi (belgrádi) OZNA-nak voltak alárendelve.794 Az újonnan alakult központi szervezetbe beolvasztották a VOS-t is annak feladataival együtt.795 Pár hónappal később, 1944. augusztus 15-én a Jugoszláv Népvédelmi Hadtest (Korpus narodne odbrane Jugoslavije – KNOJ) is létrejött, a szervezet a partizánok által elfoglalt területeken biztosította a rendet, majd a háború után határőrségként funkcionált. A KNOJ az OZNA alá volt rendelve, annak parancsait teljesítette. A jugoszláv állambiztonsági szerveket az OZNA megalakulásától kezdve egészen 1966-os kegyvesztettségéig Aleksandar Ranković vezette. Ugyan a leendő tagköztársaságok még nem álltak teljes mértékben a partizánok irányítása alatt 1944-ben, a különböző tagállamok OZNA szervezeteinek vezető pozícióit azonban már kiosztották olyan személyeknek, akiknek voltak szovjet kapcsolataik. 1944 második felétől felgyorsultak az események, október 20-án Tito partizánjai a Vörös Hadsereg katonáival együtt visszafoglalták Belgrádot, a kommunista vezetés így a politikai élet még több részére rátehette a kezét, és az OZNA kiépíthette szervezeteit Közép-Szerbiában és a Vajdaságban is. 1944. október 31-én Belgrádban egy találkozó keretében lefektették az OZNA strukturális alapjait. Megjelent a katonai elhárítás mint harmadik osztály, és egészen 1946 tavaszáig, a KOS megalakulásáig az OZNA kötelékében is maradt. Az OZNA-nak öt osztálya volt, a hírszerzés, 793 Dimitrijević, Bojan: Intelligence and Security Services ... i. m. 10. 794 ÁBTL 3.2.4. – K-903. Jugoszláv hírszerző szervek. Jugoszláv hírszerző szervek fejlődése, 107. 795 Jozo Tomašević: War and... i. m. 32. lábjegyzet.
