Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
Diplomácia és hírszerzés Belgrádban
169169 Diplomácia és hírszerzés Belgrádban katonai elhárítás, kommunikációs, gazdasági és technikai ügyek. 1944 és 1948 között körülbelül 3000 jugoszláv katonai személy tanult valamelyik szovjet akadémián, illetve 29 OZNA-tiszt tanult az NKVD akadémiáján, Moszkvában. Hat hónapos képzésen vettek részt, majd hazatérve kurzusokat tartottak a szervezet többi tagjának. Az egyik legfontosabb itt tanult irányelv az ún. „lefedés” volt, amely azt jelentette, hogy minden tíz állampolgárra kellett jutnia egy OZNA-ügynöknek, és jelen kellett lenniük az állam minden intézményében a minisztériumoktól a gyárakig bezárólag.796 1946 tavaszára tehát Jugoszláviában mind katonai, mind polgári vonalon „harcedzett”, a szovjet módszereket ismerő és használó állambiztonsági szervezetek jöttek létre. Az 1945-ös jugoszláviai választásokat követően, 1946 januárjában kihirdették az új alkotmányt,797 amelynek következtében az OZNA két részre vált: egyrészt a politikai hírszerzést végző Állambiztonsági Igazgatóságra (Uprava državne bezbednosti – UDB), másrészt a katonai elhárítást végző szervre (Kontraobaveštajna služba – KOS). 798 A KOS kémelhárító munkát végzett a jugoszláv hadseregben és a hadiiparban, ezen kívül hírszerzést folytatott az idegen államok hírszerző, elhárító és rendőri szerveiben. Minden fegyvernemnél, katonai területeknél, katonai iskoláknál, hadivállalatnál és a hadiiparban léteztek KOS alosztályok, struktúrája igazodott a hadsereg felépítéséhez.799 A szervezet központja Belgrádban volt, a szervezetet a belgrádi katonai főparancsnokság KOS osztálya irányította, vezetője egészen 1964-ig a korábban az OZNA III. osztályát vezető Jefto Šašić ezredes volt, aki a honvédelmi miniszter-helyettes alá volt rendelve. 800 Több alosztályáról is rendelkeztek a magyar szervek ismeretekkel, de részletesen csak kettőt tudtak beazonosítani, az I. alosztályt, amely a központi nyilvántartást vezette, illetve a IV. alosztályt, amelyik a katonai hírszerzésért volt felelős.801 Ezen kívül létezett külföldi, helyőrségi, vizsgálati és felderítő alosztály is. 796 Dimitrijević, Bojan: Intelligence and Security Services ... i. m. 10. 797 Kardelj, Edvard: Visszaemlékezések. Küzdelem az új Jugoszlávia elismeréséért és függetlensé géért, 1944‒ 1957. Újvidék, Fórum Kiadó, 1981, 190. 798 Dimitrijević, Bojan: Intelligence and Security Services ... i. m. 12. Az ÁBTL 3.2.4. – K-903. Jugoszláv hírszerző szervek dossziéban az OZNA kettéválását 1945-re datálják. 799 ÁBTL 3.2.5. O-8-004/2. „Abbázia” Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság titkosszolgálati szervei. Feljegyzés a jugoszláv hírszerző szervek működéséről, évsz. nélkül [valószínűleg 1953], 108. 800 Dimitrijević, Bojan: Intelligence and Security Services ... i. m. 12. 801 3.2.5 – O-8-014/1. „Ordasok” Jugoszláv titkosszolgálati szervek. Adatok a jugoszláv hadsereg szervezetéről (1949. január 25.), 14.
