Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
Diplomácia és hírszerzés Belgrádban
167167 Diplomácia és hírszerzés Belgrádban A második világháború alatt, az első „összjugoszláv” állambiztonsági szolgálat létrejötte előtt a felderítő-elhárító munkát több különböző csoport végezte, például a Katonai Kémelhárító Szolgálatot (Vojno obavješ tajna služba – VOS), amelyet 1941 augusztusában hozták létre szlovén terü leten, ekkor azonban még nem volt elkülönítve a hírszerzés és az elhárítás, illetve a politikai és a katonai vonal.786 A szervezet szabotázsakciókat hajtott végre német és olasz célpontok ellen, 1941 decemberétől pedig a kollaboránsok ellen szerveztek merényleteket.787 1944-ben, 788 a magyar források szerint viszont csak 1945-ben789 alakult meg a Jugoszláv Néphadsereg Vezérkarának II. (hírszerző) Igazgatósága (Jugoslavenska narodna armija, II. Uprava), amely a Jugoszlávia határain kívül folyó katonai hírszerző munkát szervezte és irányította, ezen kívül információt gyűjtött olyan fegyveres, kormányellenes szervezkedésekről, amelyek esetleg jugoszláv területen működtek. A II. igazgatóságnak öt osztálya volt: 790 I. osztály – stratégiai hírszerzés. Öt alosztályból állt, az 1. alosztálya foglalkozott a Tájékoztató Iroda országai elleni hírszerzéssel a konfliktus 1949-es eszkalálódása után.791 Az I. osztály foglalkoz tatta a katonai attasékat is. 792 II. osztály – hadászati hírszerzés. A katonai alakulatokon, hadtesteken, hadosztályokon belül végzett hírszerzést, hálózati munkával azonban kitűnnek belőle. Állításaik alapján az OZNA-t a brit titkosszolgálat hívta életre, vezetője, Ranković a Gestapo embere volt. A háború után a jugoszláv vezetők engedték, hogy az OZNA usztasákkal, csetnikekkel, királypártiakkal legyen tele, különösen a Vajdaságban és Horvátországban. „Az UDB tehát megalakulásától kezdve nagy szerepet játszott abban, hogy az angol‒ amerikai imperialisták tervei szerint Jugoszláviában Titóék uralomra jussanak”, a szálakat pedig így Ranković mozgatja. ÁBTL 3.2.5 – O-8-014/1. „Ordasok” Jugoszláv titkosszolgálati szervek, Brankov Lazar és Boarov Zsivko vallomása, 1950. június 28., 216. 786 Krpič, Nada: Organizacija obveščevalne službe nov in po slovenije 1941–1945. Diplomamunka. Ljubljana, Ljubljanai Egyetem, 2016, 1 (online: http://dk.fdv.uni-lj.si/dela/Krpic-Nada.PDF (utoljára letöltve: 2021. 03. 03.). 787 Tomašević, Jozo: War and Revolution in Yugoslavia, 1941‒ 1945: Occupation and Collaboration . Stanford University Press, 2001, 97. 788 Dimitrijević, Bojan: Intelligence and Security Services ... i. m. 12. 789 ÁBTL 3.2.4. – K-903 Jugoszláv hírszerző szervek, Jugoszláv hírszerző szervek fejlődése, 105, szintén közli: Ritter László: Titkos háború. Történelmi szemle... i. m. 140. 790 ÁBTL 3.2.5. O-8-004/2. „Abbázia” Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság titkosszolgálati szervei. Feljegyzés a jugoszláv hírszerző szervek működéséről, ész. nélkül (valószínűleg 1953), 106‒ 107. 791 ÁBTL 3.2.4. – K-903. Jugoszláv hírszerző szervek... Jugoszláv hírszerző szervek fejlődése, 105, szintén közli Ritter László: Titkos háború. Történelmi szemle... i. m. 140. 792 ÁBTL 3.2.5. O-8-004/2. „Abbázia” Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság titkosszolgálati szervei. Feljegyzés a jugoszláv hírszerző szervek működéséről. É. n. (valószínűleg 1953), 106.
