Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
Diplomácia és hírszerzés Belgrádban
165165 Diplomácia és hírszerzés Belgrádban A hálózat „másik végét”, a központot is hibásnak találták számos dologban. Nem volt felelősségteljes a hozzáállásuk a belgrádi beosztottakhoz. A gyenge minőségű munkát tudomásul vették, és nem törekedtek annak javítására, az átdobott ügynököket képtelenek voltak összekötni a belgrádi rezidentúrával, így ők nem tudták segíteni a külföldi munkájuk megkezdésében. A rezidentúra védelmére felhozható, hogy a központ is elismerte felelősségét a hibák miatt a későbbiekben, ugyanis belátták, hogy „a belgrádi rezidentúra az a terület, ahol az összes rezidentúrák között a legnehezebb operatív munkát végezni”. 779 A hibák felsorolása mellett javaslatokat is tettek azok kijavítására. Ezek szerint egyrészt Budapestnek komolyabban kellett volna vennie a belgrádi „munkatársakat”, másrészt a rezidensnek, Kádárnak jobban össze kellett volna fognia a munkát, biztosítania kellett volna a megfelelő, „harcos, lendületes, aktív” munkaszellemet, harmadrészt a belgrádi beosztottaknak változtatniuk kellett volna a hanyag hozzáálláson, több kreativitásra és öntevékenységre sarkallták őket, például kötelező lett mindenkinek munkaterv kidolgozása, ezen kívül minden objektumnak külön felelőse lett. Érdemi javulás a rezidentúra munkájában azonban nem következett be, 1955 végére befejezte működését, a szervezési dossziéját 1956. augusztus 3-án lezárták. Jugoszláv hírszerző szervek A szovjet–jugoszláv konfliktussal párhuzamosan megromlott magyar– jugoszláv viszony egyik rendkívül érdekes következménye a két állam között kialakult „ügynökháború” volt. Mindkét ország sztálinista vezetése szovjet típusú titkosszolgálati szerveket hozott létre, a két állam szerveinek vezetői pedig jól ismerték egymás módszereit, a konfliktus előtt tapasztalataikat megosztották egymással, sőt, személyes kapcsolat is volt köztük.780 A téma kutatását azonban számos tényező nehezíti, amelyek közül a legfontosabb, hogy a jugoszláv államvédelem iratai a mai napig 779 ÁBTL 3.2.6. OL-8-006/1. Belgrádi rezidentúra. Jelentés Dömény nyolc hónapos munkájáról, 1954. 07. 22., adta: Szikla Péter áv. hdgy., 205. 780 Ritter László: Titkos háború , Történelmi szemle...i.m. 133.
